Szinte nincstelenként kimennél külföldre 5 évre, ha utána 25-30 millió forinttal tudnál hazajönni?

Menj, ha tudsz. Nem lehetetlenség amit mondasz.

Nekünk a cég a bruttó fizetésből 300 eurot von étkezésre és szállásra hajón. Jellemzően 1.400-2.000 euro/hó megmarad tisztán, viszont nekem otthon is vannak privát kiadások hitelek, ingatlanok, rezsi, család, stb. így ezt haza szoktam utalni amiket fedezni kell belőle, ami marad az meg lesz megtakarítás, de ha azok nálad nincsenek, akkor többet félre tudsz tenni. Németben Netto, Rewe, Penny, stb. olcsóbb az élelmiszer, tisztálkodási cuccok, pl mint itthon. Másra meg nem nagyon költünk.

Sokan vagyunk így már ezzel évtizedek óta. Tanulni távoktatásban mellette is tudsz, akár diákhitel nélkül is. :-)

Én mennék a helyedben! Ha nem jön be, max. hazamész.

Én is kint vagyok, nekem működik a dolog. Az ember aztán felfedezi az olcsóbb szórakozási, kirándulási lehetőségeket és megtanulja magát jól érezni.

Angliában nagyon jókat lehet kirándulni és a vidéki múzeumok is szuperek. Nem gond, ha tanyára kerülsz, mert a közeledben valószínűleg lesz mit felfedezni. 5 év gyorsan elrepül.

Én nem mennék, de ezt mai fejjel mondom, nem úgy, hogy se kutyám, se macskám itthon. Bár mondjuk nekem igazán soha nem is volt ilyen. Ezért nem tudtam anno még nunkanélküli segélyt se igényelni, 0 forint bevétel mellett, mert mindig volt valami a nevemen öröklési szempontból. Pedig hát nem is valami gazdag bankár családom volt.

Amit írsz (minimál órabér 3500 ft), annál többet én már itthon is keresek bruttóban. Csak hát igen, ebből itthon a levonásokkal vagy 450 nettó marad.

Persze ezt nem úgy értem el, hogy kimentem, aztán egy zsák pénzzel hazajöttem, amiből házat vettem (volt már amúgy is), utána meg beálltam kazánfűtőnek nettó 80ezerért.

Inkább akkor jött a törés, mikor a szüleim meghaltak. Mert az egyébként piacképes egyetemi végzettségeket addigra már megszereztem, de a közigazgatásban dolgozva a haláluk után azzal kellett szembesülnöm, hogy nem tudom fenntartani amim van, szóval egy idő után el fogják árverezni, mert nem tudom fizetni a hiteleket, meg a helyi adót, kommunális adót, áramszámlát, vízdíjat, kocsit meg benzint bele, ésatöbbit.

Szerencsére nem sokkal ezután mégis beérett a munkám gyümölcse, és el tudtam menni egy ilyen helyre, ahol már annyit keresek, hogy ez nem gond.

De te mit fogsz csinálni?

Mondom, nekem egyetemi végzettségem volt (sőt még azon felüli kiegészítő képzés is), csak épp a 2010-es évek elei nyomorult munkaerőpiacon nem vettek fel sehova, ahol ezt meg is fizetik. Most meg megint ez a világ jön vissza a vírus miatt.

Ok, hazajössz egy rakat pénzzel, mondjuk. Mert addig koplaltál. Veszel belőle lakást.

És? Elmész itt karbantartónak az itteni minimálbérért?

Rövid úton el fogják árverezni a házat a fejed fölül a piaci ár töredékéért, ha nem bírod az éhbéredből fizetni az adókat, közüzemi díjakat.

Nem csak addig van a kemény világ amíg tudsz venni egy saját lakást, azt folyamatosan fenn is kell tartani, javítani, költeni rá. Ez az, amit azok többsége nem tud felfogni, akiknek soha nem volt.

Az meg csak akkor fog menni, ha a vásárlás utáni bevételeid meghaladják azt, amit a fenntartásra, javításra kell költeni.

Az meg az itteni minimálbérből nem fog menni.

Ugyan már.

Ha már utána jártál a brit adózás mértékének, akkor igazán vehetted volna a fáradtságot, hogy megnézd mennyibe is kerül az élet UK-ban (nem annyiba, amit te elképzeltél magadnak).

Az addig oké, hogy jelképes összegért kapsz egy lakókocsit és a többi zsebbe megy.

De lesz ott mondjuk berendezés a kocsiban? Mi van, ha nem megoldott a fűtés? Tisztálkodás? Hűtő? Fagyasztó? Wc? Internet stb?

Lehet nomád körülmények lesznek.

A kaja bevásárlás ugyanolyan drága lesz, mint itt vagy bárhol máshol.

Közlekedés ára a csillagos egekben.

Angol gyakorlás ott nem lesz a többi angolul nem tudó vendégmunkás között.

Illetve milyen 5 év munka tapasztalat? Nem fog téged semerre se vinni az életben fél évtized lakókocsiban ülés és mg munka.

Szerinted ezt gondold még át.