Hogyan építsem a karrieremet, milyen úton induljak el ahhoz, hogy elérjem a kívánt célomat?
Sziasztok!
Tudom, nem itt kéne feltennem a kérdésemet, de valamiért mégis noname tenném fel ezt a kérdést, szerintem totál kiröhögnének.
Jelenleg 29 éves vagyok, jogásznak tanultam. Most kormánytisztviselő vagyok. Volt egy kis időm elgondolkodnom a karrieremet és az életemet illetően és az a helyzet, hogy eddig az elmúlt 7 évben egyáltalán nem alakítottam tudatosan az életemet és azt hiszem, rengeteg időt elfecséreltem arra, hogy egy olyan pályán induljak el, amit nem igazán érzek magaménak, sőt! Voltam jogi asszisztens önkormányzati cégnél, dolgoztam bíróságon, követeléskezelőnél jogi előadó, jelenleg a Kormány alkalmazottja vagyok ügyintézői szinten. Igazából semmi komoly.
A helyzet az, hogy legbelül mindig vágytam arra - és most jön a sírva röhögős rész, tudom -, hogy vezérigazgató legyek. Még leírni is kínos volt, pedig teljesen noname írok... :D Azért érzem azt, hogy kínos, mert hát ugye mit is képzelek magamról, hogy én az legyek, hiszen nem beszélek tökéletesen angolul, meg biztosan a személyiségem sem olyan, mert egy ilyen személyiség, aki ennyire csak elvan és elpazarol az életéből 7-8 évet és nem élt eddig kiemelkedően szupertudatosan, az verje is ki a fejéből, hogy az legyen, 29 évesen meg már ne akarjon szupertudatos lenni, aki tökéletesen beszél angolul és még valamilyen nyelven, túl öreg már ehhez, elkésett, ki is jelenthetjük, elbszta az életét, most már teljesen mindegy, ha eddig jó volt ez, innentől kezdve elégedjen is meg ezzel és örüljön, hogy nem segédmunkás, mert a kvalitásai inkább afelé tendálnak! :D Azért tök jó noname így írni, mert így még vadidegeneknek is kiírhatom a bennem lévő bizonytalanságokat és nem kell azt mutatni, hogy 100% magabiztos vagyok, mint bármelyik állásinterjún, ami igazából valami lótifuti munka elnyeréséért megy, mint pl. jogi előadó, szakügyintéző. Mert igazából ezek a pozik nem olyan nagy durranások, elhihetitek, én dolgoztam és dolgozom is ilyen pozícióban, ha egy magamfajta elfuserált alak dolgozhat ilyen területen, akkor bárki. Betanított jelentéktelen kis majmok vagyunk, legalábbis én annak érzem magam és a 7 év alatt összesen 1x rúgtak ki, mert visszapofáztam elég csúnyán az egyik főnöknek (egy aljas, sunyi alak volt, ráadásul sokkal hülyébb volt, mint én, ami nem kis pálya :D )
Szóval ilyen belső kétségekkel, bizonytalanságokkal teli személyiségnek vannak ilyen hiú ábrándjai, hogy vezérigazgató szeretne lenni (amikor vmlyik ismerősömnek, barátnőmnek mesélem, h mennyire teli vagyok kételyekkel, sosem hisznek nekem, és mindig mondják, hogy ez hülyeség, mert én rohadt magabiztos vagyok, pedig rohadtul nem, max qrva jó színész). Ez nem most pattant ki a fejemből, ez kamaszkorom óta egy elég komoly belső vágy, amit sosem mertem senkinek elmondani. Nyilván nem mindegy, hogy milyen iparágban. Engem igazából a sport, a média (TV, stream, zene, film), valamint az IT-szektor érdekel. Szóval nem szívesen lennék mondjuk egy gyógyszergyártó cég vezérigazgatója lenni, mert nem érdekel a gyógyszerészet.
Nem beszélek rosszul egyébként angolul, a szaknyelvet is beszélem, de verbális kommunikáció során bizonytalan vagyok magamban és elkezdek makogni :D Még három évvel ezelőtt folytattam egy brit céggel angol nyelvű állásinterjút, akkor azt a visszajelzést kaptam, hogy jól beszélek angolul, csak nem tökéletesen, nekik meg olyanra lenne szükségük, akik tökéletesen beszélik (egyébként compliance manager pozira pályáztam ekkor). A stratégiai érzékem alapvetően nem rossz, kamaszkoromban küzdősportoltam, viszonylag jó eredményeket értem el, a sakk sem megy annyira rosszul, de nyilván van hova fejlődnöm ezen a téren is. Szóval szeretném fejleszteni az angol nyelvtudásomat, hogy legalább olyan poziban tudjak dolgozni, ahol folyamatosan kell használni az angol nyelvet és nem pincér, vagy CC-s feladatokat kéne ellátni, hanem vmi szakmaibb back office melót junior szinten kezdeni :D Szerintem a személyiségem sem menthetetlen, bár most színvonalban valahol a Mariana-árok mélyén található, elképesztően bizonytalannak érzem magam és sgghlyének. De hiszek benne, hogy lehet ezen valamit fejleszteni, innét szép nagyot ugrani :D
Igazából a kérdésem az lenne, hogy szerintetek hol kéne elkezdenem dolgozni az eltitkolt célom eléréséhez. Egy tanácsadó cégnél? Ott biztos, h nem, az EY csuklóból visszavágta a CV-met... :'( Vagy a fentebb megjelölt szektorokban valamilyen junior pozícióban? Hol lenne nagyobb esélyem, ahol akár tudnám gyakorolni az idegennyelvű munkavégzést? Ahol egyáltalán szóba állnak velem és nem nézik furcsállva a CV-met, hogy "Na, jó, dolgozott bíróságon, meg közigazgatásban, mi a fenét akar ez itt?" és nyitottak lennének egy olyan figurára, aki karriert szeretne váltani? Ahol befogadnának egy olyan külsőst, akinek jó pár évnyi munkatapasztalata van, de nem releváns, nem passzol az ő "imidzsükhöz" és nem értik, hogy miért is szeretnék egyáltalán pályát módosítani?
Amit nagyon bánok, hogy nem használtam ki az ERASMUS+ program adta lehetőségeket, mert 5-6 évvel ezelőtt azt gondoltam magamról, h egyáltalán nem megy az angol, így neki sem futottam (pedig tanultam is, meg ekkor volt egy csomó külföldi ismerősöm itthon, akikkel tudtam gyakorolni). 29-30 évesen nem késtem el arról, h új tanulmányokba vágjam bele a fejszémet? Érdemes lenne megpróbálni jogi diplomával egy pénzügy MSc-t, előtanulmányokkal kiegészítve? És akkor ott megpróbálni az ERASMUS-t? Esetleg más szakon folytassam a tanulmányaimat?
Tudom, baromság itt kérdezni, de azért mégis megteszem... :D Szóval tudnátok egy-két tanácsot adni, hogy miként lehet reális az, hogy én pl. akár 10 év múlva vezérigazgatói feladatokat lássak el (komoly, nagy súlyú stratégiai döntések meghozatala, a cég sikerességéért való felelősség, nekem ezek a feladatok nagyon bejönnek, nagy tudásra van hozzá szükség, kreativitásra, stratégiai és szervező készségnek, ezeket alapvetően érzem magamban, hogy megvannak és fejleszthetőek is, de ilyen pozícióban érezném azt, h teljes mértékben kiaknázásra kerül a majdani tudásom, képességeim :D)?
A cégeknél elég jó a vezetőképzés, én egy angol céget ismerek, de gondolom a többi multinál valami hasonló megy. El lehet sajátítani néhány vezetőknek hasznos skillt (leginkább a delegálást), de rendszer nem lesz benne. Igazából csak középszintű droidokat gyártanak, akik tudnak alacsonyabb szintű droidokat irányítani meg olajozni. Ennél komolyabb egy multinál nem is lesz. Ha ezeket az embereket berakod egy cég élére, öt perc alatt csődbe viszik.
Amit tudok javasolni ezzel a személyiséggel, meg attitűddel, az a Projekt Management. Közben esetleg elvégezni vmi management szakot. Esetleg angolul.és ha ez megvan, és tapasztalt PM vagy, akkor akár elmehetsz egy cég élére.
Kedves előző!
Nagyon köszönöm a tippet! Erre a project managementre nem is gondoltam, hogy ez is egy jó út lehetne. Én eddig három utat láttam eddig; vagy a BIG4-nál tanácsadóskodik pár évig, de ugye mindenféleképp kell vmilyen pénzügyi végzettség, ami nekem MÉG nincsen (majd lesz, jövőre szerintem fogok is jelentkezni, mert ugye az idei felvételiről lecsúsztam). Szóval MOST jelen pillanat nagyon minimális az esélyem odakerülni, a jogi részre meg azért nem látom értelmét felvételizni, mert ott szerintem ugyanúgy nem szereznék releváns szakmai tapasztalatot, mint eddig. Ha valami nagy jogi expert akarnék lenni, akkor ez egy jó út lenne, de nem az szeretnék lenni, hanem ugye vezérigazgató valamelyik fentebb említett iparágban :D
A másik út, amit láttam, az a "BIG 3" vonal (McKinsey, BCG, Bain & Company - az egyik WJS cikkben említették így őket, ha megtalálom, belinkelem a cikket), de hát ahhoz, hogy én bekerüljek oda... Eleve ha elvégzek egy MSc képzést valamilyen management, vagy pénzügy szakon, az két év, és utána még legalább egy MBA képzést el kéne végeznem, ugye ahhoz általában kell legalább 2 év szakmai tapasztalat, és egy értékesebb MBA képzés, szintén 2 év. Na, ott tartok, hogy legalább 35, de inkább 36 éves lennék, amikor felvételizhetnék mondjuk a McKinsey-hez, és akkor lennék ott associate, ha egyáltalán felvennének. Tehát 6-7 évet kellene ahhoz készülnöm, hogy egyáltalán rálépjek arra a pályára, amin egy vezérigazgató elindult. Ennek már nem nagyon látom sem a realitását, sem az értelmét, talán ez a legrosszabb út, amit választhatnék.
Meg ugye láttam azt azokat az életutakat, ahol a vezérigazgató egy nagyobb cégnél elkezdett dolgozni beosztottként és szépen haladt felfelé a ranglétrán. Ahogy olvasom, ennek te sem látod nagyon a realitását és én sem hinném, hogy manapság egy ilyen út vezetne a vezérigazgatói feladatokhoz, főleg az én esetemben.
Ennek a project managementes alternatívának utánanézek, ez nekem új, köszi! :)
Igen, ezt el is felejtettem leírni, hogy miért.
Az nagyon tetszik ebben a hivatásban, hogy rendkívül komplex tudást és készséget igényel, igazi kihívás lehet. Vezérigazgatóként Te hozod a legfőbb döntéseket, Te vállalod egyedül a felelősséget a fő stratégiai döntésekért. Kevésbé kötött egy nagy cég vezetése, mint mondjuk egy állam vezetése, ami iszonyat módon túlszabályozott, ezzel szemben - nyilván jogszabályi kereteken belül - egy cég képviseletében sokkal szabadabban tudsz irányítani, sokkal kreatívabban tudsz működni, bár ugye pont ez a "szabadság" is a nagy nehézség benne (emiatt szerintem vezérigazgatóként sokkal fontosabb a kreativitás és a stratégiai készség, nyilván a megfelelő szabályok keretein belül). Úgy alakítani akár egy óriáscég működését, hogy minél sikeresebb legyen az. És azért itt a visszacsatolás is sokkal egyértelműbb szerintem, mivel egy cég sikerességét pusztán objektív adatokból megállapítható - szerintem; pl. ha sorozatosan rosszabbnál rosszabbak a mutatóid az egymást követő évek során, nincs kérdés, rosszul vezeted a céget, ha meg ennek az ellenkezője van, akkor szintén nincs kérdés, jól vezeted a céget. Sokkal tisztább. Csapatsportok esetén mindig én voltam a csapatkapitány, mert valami miatt - ösztönösen, nem tudatosan - jól tudtam szervezni. Jelenleg "hobbiból" edzősködöm is, azaz én irányítom a sportolók felkészítését, mérkőzések során meg én dolgozom ki a megfelelő taktikát, stratégiát; még elég kicsik vagyunk, de az már jó jel, hogy fejlődünk, és nem stagnálunk, vagy "romlunk", egyelőre folyamatos fejlődés van - azaz volt, most ugye járványidőszak van, emiatt nagyon nem tudunk haladni az edzésekkel, online edzünk, testi kontakt nélkül.. :D Emellett a szakosztályt is vezetem, ami magában foglalja a marketing tevékenységet is, azadminisztrációs munkát, stb.
Szóval ezek miatt a munka világában ezért érzem nagyon testhez állónak a vezérigazgatói hivatást. Tisztában vagyok vele, hogy a munkában ez az élsport, irtó nehéz munka lehet egy komoly cég CEO-jának lenni és nagy "koponyának" is kell hozzá lenni, hogy JÓ vezérigazgató legyél, de nekem ez egyben kihívás is, és a nehézségek ellenére is nagyon vonzó számomra. Nagyon nagy motivációt érzek magamban arra, hogy ennek érdekében fejlesszem magam, csak hát ugye a kérdés az, hogy milyen irányba, mely készségekre fókuszáljak igazából..? :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!