Budapesten mennyit keres kb egy ápoló?

Guglizást nem igényelt, jártam már ott, tetszett is.

Pesti sznobozol, miközben nem alantasként jellemeztem azt, ha valaki nem költ ilyesmire, hanem jeleztem, hogy legtöbb esetben bőven többet költ egy ember. A kérdező jelezte, hogy Budapestre tervez költözni (egy későbbi válaszban kiderült, hogy azért, mert megszűnik a munkahelye), illetve itt keresne munkát, mire leszóltad, hogy miért is vágyna bárki ennél többre vidéken.

Én például kultúrára meg utazásra költök sokat, más meg másra. Az autóra is úgy számoltál költséget, mintha azt soha nem kellene megvenni, illetve pár évente ne lenne egy nagyobb szervízre szükség.

Jelenleg vidéken lakik a kérdező, de ezen tervez változtatni, így nyilván relevánsak a budapesti megélhetési költségek. Ismétlem, nem azt szeretném mondani, hogy neked nincs igazad adott koordinátarendszerben, de az abszolút igazságot sem birtoklod. Tegyük fel, hogy a kérdező hasonló módon él, mint ti most, költ kicsit szórakozásra, a párjával él egy albérletben, majd valamikor egyszer a jövőben szeretne egy házat. A lakhatás legyen fejenként 70k (ez egy pici lakás alacsony rezsivel), meg fogyjon fejenként még 120k kajára, ruhára, fodrászra, minden egyéb bevásárlásra, helyi közlekedésre, satöbbire. Meg mondjuk 10k arra, hogy havi egyszer meglátogatják vidéken a szülőket (ha esetleg visznek egy üveg bort vagy egy doboz bonbont, akkor picit több). 200k eddig fejenként a kiadás, semmi nincs az én pesti úrificsúr igényeimből (elannyira pesti úrificsúr vagyok, hogy egy, sokszor a mélyszegénység határán billegő kisvárosi családban nőttem fel, ahol mondjuk egy szelet csoki már nagy szám volt és sokszor nem futotta elég ételre), és marad havi 50k, amiből össze kéne rakni először önrészt egy házhoz. Budapesten ez nagyon távoli álom, maradjunk inkább egy lakásnál, egy nagyon diszkontáras 50nm-es helyet lehet venni 35 millió körül. Tegyük fel, hogy a kérdező párja hasonlóan picit kevesebbet keres, mint most, így ő csak havi 30-at tud félretenni. Ebben az esetben alig több, mint 7 év alatt sikerül összerakni az önrészt egy 1.5 szobás lakáshoz, aztán már csak egy 30 éves hitelt kell kipörgetni, közben meg reménykedni, hogy a felnevelni kívánt két gyerek nem nyírja ki egymást a közös 14 nm-es

Megint elküldtem,úgy tűnik, hogy ez egy ilyen nap.

Szóval közös 14 nm-es szoba jut akkor is, ha folyamatosan raknak félre, soha nem nő az életszínvonaluk (sőt, a gyerekek miatt értelemszerűen csökken) és nagyjából 60-65 éves korukra mondhatják azt, hogy ez az ingatlan az övék.

Ezért kevés 250k.

Szerintem az elejétől elbeszélünk egymás mellett és nem gondolnám, hogy bármelyikünk rosszindulatból tenné. Az első válaszodban bőven megélhetésnek nevezted a 250-et, ami azért szerintem eléggé másképp értelmezendő. Nyilván én sem nyomorgásnak nevezem ezt, egyszerűen nagyon mást gondolok a bőven megélésről. Nekem a bőven megélésbe belefér drága hobbi, sok szórakozás, télből a nyárba utak (nem feltétlenül kell ultraluxusra gondolni, de 3 hetet Délkelet-Ázsiában vagy Dél-Amerikában tölteni januárban átlag három csillagos helyeken nem is számít őrült költekezésnek innen akár csak 1 országgal nyugatabbra), belvárosi szép lakás vagy nagyobb ház valahol a kertvárosban. Szóval valami olyan, amit nyugati értelemben középosztálybelinek nevezünk (vagy a felső-középosztály aljának).

Nagyon messze sodródtunk az eredeti kérdéstől, viszont önmagában érdekes ez a vita, ha gondolod privátban szívesen folytatom, nem feltétlenül azzal a céllal, hogy bármiről is meggyőzzelek :)