Más is van úgy vele hogy az elszállt ingatlanárak miatt az élettől is elment a kedve és úgy van vele hogy már szarik mindenre úgy sincs jövője?
Szerintem nagyon sokan érzik úgy.
Vagy várd meg, míg elmúlik, vagy tegyél ellene, mert utána lesz csak húzóerő, ami visz előre.
Én is így voltam annak idején, pedig nem voltak elszállva az ingatlanárak. Konkrétan elképzelhetetlen volt, hogy a szüleimtől valaha is el tudok szakadni, és saját életet kezdeni. Aztán kiderült, hogy csak elhatározás és "akarás" kérdése az egész (rágörcsölés nélkül), ez által idővel bevonzod a megoldásokat... :)
Az egyik embernek a kihívást, kudarcot látva elmegy a kedve, motivációját veszti, szarik mindenre.
A másik embernek extra motivációt ad, hogy még jobban dolgozzon, még keményebben spóroljon.
Mit gondolsz, melyiküknek lesz húsz év múlva saját lakása, pénze, nyaralása, gyerekeinek öröksége? És melyikük fog hónapról hónapra élni, mindenkinek tartozni, a fizetése felét lakbérre költeni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!