A mai fiatalok pénzügyi kultúrája az élvezeti cikkekig ér?

"Én 24 éves vagyok, alig vásárolok, én a jövőmet akarom most felépíteni, megalapozni, egy jól működő vállalkozást akarok létrehozni."

Hidd el, te vagy az üdítő kisebbség. Én is hasonlóan gondolkozom, csak már nem vagyok 24 éves. :)

A többség azonban sajnos beleillik a hevenyészett statisztikába. A társadalom nagy része nem a jövőnek él, és többet ad a látszatra, mint saját magára. Tapasztalat.

Szerintem azért az is árnyalja a helyzetet, hogy a cikk 19-30 éves korosztályról beszél. Azért a skála két vége között hatalmas a különbség nem csak korban, de általában életvitelben is.

Én pl. 20 évesen érettségiztem és jelentkeztem továbbtanulni. Egyértelmű, hogy nem lehetett a "megtakarításaim" fő célja a jövőm megalapozása, hiszen örültem, ha volt egy kis nyári melóm, amiből tudtam egyáltalán megtakarítani. Azok a pénzek inkább az "álmokra" mentek el, persze nem teljes mértékben (így is volt 800-900 ezrem mire saját lábra álltam és milyen jól jött).

Teljesen máshogy gondolkozom amióta dolgozom és magamat kell eltartanom. Természetes, hogy képezünk megtakarításokat, vettünk saját lakást, amire folyamatosan előtörlesztünk, van vésztartalékunk és utazásokra is gyűjtünk, hiszen nekünk ez a kikapcsolódás, imádunk menni. És 28 éves vagyok. Ha visszatekintek a 9-10 évvel ezelőtti énemre, csak mosolygok, de akkor az volt a reális cél és a hatalmas álom, hogy eltölthessek két éjszakát Prágában, vagy vehessek végre egy új telefont anélkül, hogy lenulláznám az addigi megtakarításaimat és végtelenül boldog voltam, amikor végre összejött rá a pénz. Eltartottak. Ma már nem tart el senki, teljesen más az élethelyzet.

Ez így kicsit katyvasz, de remélem nagyjából átjön, amit mondani akarok. A 22-3 év alatti korosztályt nem szerencsés összehasonlítani a közel 30-as korosztállyal.

Egyébként is azt mondom, hogy meg kell találni a megtakarítások és az ÉLET közötti normális határt. Annak nincs értelme, ha kidolgozom a belemet és az utolsó fillért is félreteszem a jövőnkre, közben pedig elmegy mellettünk az élet, esetleg rámegy a kapcsolatunk. Igenis élni kell, az álmokra költeni kell. Ez valakinek egy új márkás ruha, egy harapottalmás telefon, az áhított notebook, vagy éppen a barcelonai nyaralás. Nem vagyunk egyformák.