A halott után öröklődhet az adósság is?

Az öröklési jog alapelve, hogy az örökhagyó halálával a hagyaték egésze az örökösre száll, beleértve az örökség aktíváit (pl. ingatlan, készpénz, bankszámlán lévő pénz) és a passzíváit is (adósság, hiteltörlesztés stb.).

A Ptk. tételesen határozza meg, hogy milyen költségek, követelések terhelik a hagyatékot, melyek minősülnek hagyatéki tartozásnak:

a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;

b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek, valamint a hagyatéki eljárás költségei;

c) az örökhagyó tartozásai;

d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;

e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

A fenti felsorolásból a c) pont az, amit részletesebben kell kifejteni. A hagyatéki tartozásért való felelősség legfontosabb alaptétele, hogy az örökös csak az általa megörökölt hagyaték (örökrésze) erejéig felel a tartozásért.

Mit jelent ez pontosan?

Az örökös felelőssége korlátozott, mert csak örökrésze értékéig kell helyt állnia. Ennek a szabálynak az a célja, hogy ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe az örökös az örökléssel, hiszen nem tehet arról, hogy az örökhagyónak milyen tartozásai voltak. Egy egyszerű példával élve: ha megöröklök 500 ezer forint készpénzt, egy 2 milliós autót és egy 10 milliós lakást, de egyúttal 30 milliós kölcsöntartozást is, akkor a hagyaték erejéig, azaz 12.500.000,- Ft értékig felelek csak, nem 30 millióig. Ebben az esetben, vagyis, ha a hagyatéki tartozásokat a hagyaték nem fedezi teljesen, csak a hagyatéki sorrend szerint nyújthatunk kielégítést, melynek sorrendje a fenti felsorolás [a) ‒ e) pontok]. Kielégítési elsőbbsége van azonban annak a hagyatéki hitelezőnek, akinek a hagyatékhoz tartozó valamely vagyontárgyon zálogjoga van (pl. banknak jelzálogjoga), mivel az ilyen hitelező a biztosíték erejéig – a hagyatéki tartozások sorrendjében elfoglalt helyére tekintet nélkül – teljes kielégítést kereshet