Hogyan működik a tőzsde?

Csak és kizárólag a részvényekre korlátozva a választ:

A részvény egy vállalat hányadát megtestesítő tulajdonjog. Tehát ha te vásárolsz 1 darab MOL részvényt, akkor jogot formálsz a MOL vagyonának és nyereségének 1/800.000.000 (egy-nyolcszázmilliomod) részére (nem pontos, mert valamivel több részvényt bocsátottak ki, de példának maradjunk ennél). Ez ugyanúgy működik, mint egy Bt., Kft. vagy akármilyen kis családi vállalkozás esetében, ahol mondjuk a család minden tagjának van 1/3-os részesedése a cégben.

A részvénytársaságoknak két formája a Zrt. és az Nyrt. abban különbözik, hogy a Zrt. tagjai korlátozhatják, hogy ki vásárolhat a részvényekből, s mondjuk csak annak adnak el tulajdonjogot, aki szimpatikus. Egy Zrt.-ben éppen ezért nagyon szűk a részvényesek köre és nagyon ritka a tulajdonosváltás is - egy ilyen ügylet komoly üzleti tárgyalásokat és ügyvédek hadai által ellenőrzött szerződéseket igényel. Értelemszerűen az átlagember a kis havi megtakarításaiból nem is mehet oda egy Zrt.-hez, hogy szeretne 0,0001%-os részesedést vásárolni, ilyen cégekbe csak a nagy tőkének vagy befektetési alapoknak van bejutási lehetősége.

Ezzel szemben az Nyrt.-t bevezetik a tőzsdére azzal, hogy a céget nagyon sok kis egyenlő részvényre osztják, s bárki vásárolhat akár 1 darabot is (azt a bizonyos 0,0001%-ot). Magyarán a tőzsde intézményesen gyűjti össze a tőkét, s így ha esetleg a vállalat korábbi tulajdonosainak kifejezetten célja, hogy megváljanak eddigi tulajdonjoguk egy részétől, akkor sokkal hatékonyabban árazódik be a cég, mintha csak Zrt.-ként pár üzletember alkudozna a részesedésekre a tárgyalóasztalnál. Hiszen ha valaki azt látja, hogy a cég várható jövedelmezőségéhez képest nagyon alacsony az árfolyam, akkor venni fog, hogy jó üzletet csináljon, ha pedig pesszimisták a jövővel kapcsolatban és túl magasnak ítélik meg a jelenlegi árfolyamot, akkor eladják a részvényeiket és lenyomják az árat. Ennek megvan az az előnyös tulajdonsága is, hogy ha a vállalatnak hirtelen szüksége van egy nagyobb pénzadagra, akkor egyszerűen további részvényeket bocsáthat ki és az abból befolyt összegből finanszírozhatja a működését (lehetőség szerint olyan üzleti ötleteket, amik segítik a további jövedelmezőséget). Vagyis tulajdonképpen banki hitel helyettesítésére is használhatja az Rt. a részvényekkel kapcsolatos ügyleteket.

Létezik a részvénypiacon kívül persze devizakereskedés, árutőzsde, kötvénypiac, meg egzotikusabb pénzügyi termékenek is piaca, ahol gyakran alaptermékekből pakolnak össze valamilyen összetetteb csomagot (indexek, ETF-ek, opciók, határidős ügyletek, stb.), amit a befektetők adhatnak-vehetnek, de a legtöbb befektetés ezekre az alapvető árukra vezethető vissza.

A tőzsdei kereskedés legegyszerűbben brókercégen keresztül történik, akik minimális díj ellenében (havi párszáz forint + ügyletenként ~0,5% körüli jutalék) vállalják, hogy az általad adott vételi és eladási megbízásokat végrehajtják egy náluk vezetett értékpapír számlán. A magyar törvényi előírás nem nevesít különösebb előkövetelményt ennek nyitásával szemben: nem állhatsz pénzügyektől való eltiltás alatt meg talán a 18 éves életkor is elvárt, de alapvetően azt lehet mondani, hogy bárki adhat-vehet részvényeket. Ez persze csak a jogi oldala a dolognak - a közgazdasági bonyolultabb, s nem is hiszem, hogy nagyon érdemes lenne részletezni, amit általánosságban el lehet mondani, hogy részvényt vásárolni általában hosszabb távra (2-3 év+) éri meg legalább párszzáz ezer forintos induló tőkével és érdemes diverzifikálni (több ország és és több iparág vállalataiba), szétosztani a vagyont.

Veszélye nyilván az, hogy akár elveszítheted az összes pénzedet is - ha a befektetés mögött álló cég csődbe megy. Ha a MOL értéke 0-ra csökken, akkor a te részvényed is 0-t fog érni. Ráadásul csődeljárás során mindig a részvényeseket kártalanítják utoljára (általában ők már semmit nem kapnak). Csak és kizárólag a brókercég által okozott kárt biztosítja a BEVA (vagy más ország alapja), pl. ha nem azt az utasítást hajtják végre, amit kiadtál vagy elsíbolnák a számládról a pénzt. Ilyen nem nagyon szokott előfordulni, még ha a Buda Cash és hasonló cégek botrányai nagy médiavisszhangot is váltanak ki - a befektetési állomány meg szokott maradni a számlákon.

Magyarországon magyar, MNB engedéllyel rendelkező brókercégnél érdemes értékpapír számlát nyitni. Mindegyik rendelkezik online kereskedési felülettel, ahol azonnal adhatsz-vehetsz, ráadásul baromi olcsó is, külföldi tőzsdéken is lehet kereskedni, szóval nem szól igazán nyomós érv a mellett, hogy külföldi brókercégnél nyisson valaki számlát, hiszen ott a kötelező kezdőtőke is magasabb - USA-ban 10.000 $ alatt nem nagyon lehet ilyen jellegű kereskedésbe belekezdeni. Ajánlott a Random Capital, Equilor, NHB, Erste, OTP, Concorde, stb.