Csak a gyári munka?

Elég szerencsétlen helyzetben vagyok...

Nem önsajnáltatás, hanem tényleg szerencsétlen a helyzet (értsd: nem szerencsés - nem pedig béna).

Sajna egy tipikus érettségizett tucatember vagyok, akinek nincs szakmája. Nem vagyok műszaki beállítottságú, így nem értek az autókhoz, motorokhoz; a számítógépekhez egy kicsit igen, de annyira nem, hogy pénzzé tudjam tenni a "tudásomat". Gyárban melóztam egy keveset, de olyan agresszív, agyatlan emberek vannak azon a helyen, hogy viszonylag hamar lepattantam onnan.

Jó lenne már különköltöznöm, és ennek gondolatára mindig, az ugrott be, hogy keresnem kell egy gyárat valahol az országban, és elmegyek, de a testvérem is gyári munkás, tőle is hallom, hogy milyen idióták a munkatársai és a vezetőség. Olyanok, mint az én előző munkahelyemen. Itt is mindig csak rosszat írnak gyárakról, amit meg is tudok érteni.

Csak az a baj, hogy ha valamiben jó is lennék, lehetetlen kilépni ebből a semmilyen szituációból. Ismerősöktől is hallottam, hogy gyári melósok voltak, aztán továbbmentek, most pl Pesten valami rádiónál dolgozik... Csak nekem még ismeretségem sincs, hogy bekerüljek egy normális helyre. Ha írok ide vagy oda, nem is méltatnak válaszra, akár tanfolyamra, akár munkahelyre jelentkezem.

Könnyű mondani, hogy ,,találd fel magad", meg ilyenek. Hogyan találja fel magát valaki, ha egyszerűen esélyt se ad senki a világon?

Miben más, ha mondjuk valakinek egy rokona jelentkezik egy állásra, aki se**hülye, de megtanítják, amit csinálnia kell, mint az, hogy ismeretlenként vesznek fel engem és én még fel is tudok fogni valamit? Tényleg nem értem az emberek logikáját...

És egyáltalán hogy várják el, hogy tapasztalatom legyen egy munkakörben, ha nem vesznek fel, mert nincs tapasztalatom? Így tényleg nem lesz... xD