Bukott egyetemmisták! Hogyan alakult az életetek miután elhasaltatok az egyetemen?

Azóta multinacionális vállalatnál dolgozok,folyamatos odafigyelést és precizitást igénylő beosztásban Cleaning Manager-ként.

Tehát a Mekiben mosogató.

Én elmentem szakmát tanulni, technikusira. Igazából ez volt a B tervem, mert éreztem hogy a mérnöki nekem az sok lesz, de megpróbáltam mondván ha már felvettek, pedig abban is kételkedtem elég erősen hogy egyáltalán bejutok-e.

Igazából nem bánom hogy kivágtak, mert elmentem elektroműszerésznek tanulni és abba a szakmába dolgozom egy gyárban amolyan külsősként, de sokszor megyek más helyekre is tevékenykedni, így nekem ez is teljesen jó. Igaz hogy nem keresek annyit mint ha diplomás lennék, de nem is kell betegre dolgozzam magam, meg néha van olyan napom amikor kizavarnak a gyárból mert olyat csinálnak ami veszélyes és csak azok lehetnek bent akik erre jogosultak és be vannak öltözve védő ruhába. Akkor mindig szólok a főnökömnek hogy mi van, ő meg csak mondja hogy várjuk meg a műszak végét, ha visszahívnak akkor menjünk és csináljuk tovább ha nem, akkor műszak végén menjünk haza. Tehát csak ülünk az autóba és hallgatjuk a zenét meg elhülyéskedünk, vagy a gyárhoz tartozó büfébe ütjük el az időnket.

Sajnos a hirtelen jött szabadságnak meg lett az ára (szüleim nagyon szigorúan neveltek), másfél év után két év eltiltást kaptam (mérnöki kar). Nem a tudással volt a gond, hanem a hozzáállásommal. Túl nagy volt a pofám, ezért a tanárok többsége rühelt + folyton csak buliztam, csajoztam. Amikor kiderült, hogy nem folytathatom, nagyon szégyeltem magam. Fél évig dolgoztam egy multinál technikusként, közben gyorsan jelentkeztem egy másik egyetem másik mérnöki szakára. Persze felvettek oda is, de azt már komolyan vettem, teljes arculatváltás volt, erős túlzással látszólag én volt a szak egyik stérbere. Jóban voltam a tanárokkal, minden előadáson ott voltam, persze jártam továbbra is bulizni, de sokkal szolidabban. Nagyon jó jegyeim voltak, jó ösztöndíjat kaptam, minden tárgyat elsőre teljesítettem. A diplomaosztó után visszamentem a korábbi helyemre, de már mérnökként. Időközben befelyeztem a másik szakot is, most már egy kisebb mérnöki csapatért felelek. Az egyetemen lett egy komoly kapcsolatom is, most már házasok vagyunk, van két gyerekünk is.

Szóval fel a fejjel, mindig van lehetőség a javításra.

Nos, en elkezdtem dolgozni. Szepen, kitartoan haladtam elore a rangletran. Ma mar havi brutto 900e alatt el se helyezkednek.

Amugy ket gyerek, ket kutya, hiteles haz, macska auto, mindez pest vonzaskorzeteben.

Szoval a diploma kell, ha jo. De ha nincs, akkor melozz, tervezz, okosan csinald, es talan nem mekizel majd

# 6

Aztán felébredsz, és bilibe lóg a kezed.

Még ha igaz is, a cv-dbe annyit tudnál írni, hogy ügyesen nyaltad fel magad egy helyen, bár semmi papírod sincs. Pont ilyen emberekre vadásznak a bruttó 900 ezreket fizető munkahelyek.