Egy élettársi kapcsolat megromlása után van lehetőség utólag lakbért kérni, visszamenőleg több évre?

Tudom, hogy csúnya dolog, maga a szakítás is nagyon csúnya volt.

11 évet töltöttünk együtt, nagyon szép és boldog évek voltak, de 2016 év végén elhagyott.

Idén akartunk összeházasodni és gyereket vállalni, már 2-3 éve tervezgettük, most jött hirtelen egy új nő és minden borult...

Kb az éhenhalás szélére kerültünk az agyvérzéses apukámmal, ugyanis hárman éltünk.

Apukám 28 ezret kap.

A legnagyobb gond, hogy 5 éve vettünk (vettem) egy rossz állapotú kis házat falun. Ezt akartuk együtt felújítani szép lassan.

Kettőnkért vettük, mindig is közösnek tekintettük, de úgy alakult, hogy az én nevemre került. Visszagondolva ez is elég érdekes, mert Ő éjszakás volt előző nap, és amikor másnap menni kellett az ügyvédhez délelőtt, annyira fáradt volt, hogy hazament aludni.

A hitel ezután még lehetett volna közös, de praktikus okokból nem akartunk mindketten eladósodni, és az én fizetésem elég volt a hitelhez.

Akkoriban én kb 120 ezret kerestem, ő 80 ezret.

Nem is a hitelt várom tőle, bár azt mondtam, hogy közösen vettük, közös a ház, bármikor írhatunk erről egy papírt ügyvédnél, de ő most kitáncolt ebből, "lemond" róla, intézzem, felnőtt nő vagyok.

Én jelenleg kb 140 ezret keresek, ebből 80 a hitel, és mivel villannyal fűtünk, egész évben 20-30 ezer között van a villanyszámla. Ezt is idén akartuk rendbetenni, de ez más kérdés.

Ő kb 260-280 ezret keres, de várhatóan most is emelni fognak neki, az albérlete kb 28 ezer, rezsivel együtt nem több a teljes havi kiadása 50 ezernél.

Nem azt várom, hogy amiért ő dolgozott meg, azt adja ide.

Mielőtt félreértés lenne ebből.

De nagyon csúnyán váltunk el, és 3 hónapja nem rendezte még az olyasmit sem, hogy utolsó havi rezsi rá eső része (amúgy közös kasszán voltunk, de hó végén ment el, és azt a rezsit már totál egyedül fizettem a fele akkora fizetésemből), meg a 3. telefonszámlája jött ki, és ez is egyben volt, persze az én nevemen.

Ahogy telik az idő, úgy látok egyre tisztábban, és érdekes, hogy több, mint egy évtizedet töltöttünk együtt, de hitel + minden egyes számla az én nevemen volt. Pedig ez nem lett volna törvényszerű, mert 2005-ben jöttünk össze, és 2011-ben vettük a házat.

A közös telefonszámlák az utolsó 3 hónapban: 16 ezer, 20 ezer, 53 ezer, mert emelt díjast hívott. Ebből havi fix nekem 6 ezer, a többi mind az ő költsége.

Én minden hónapban fizettem a közel 80 ezres hitelt, meg a nagy villanyszámlát. Ezen kívül kis pici költségek voltak, vízdíj 2 havonta pár ezer, kábeltévé 3 ezer, meg ilyenek. Ezeket felváltva rendeztük, de lehet hogy többnyire ő.

Ami neki fix volt, hogy a telefonszámlát ő fizette, de akkor még éveken át a kettőnk számlája 10-12 ezernél nem volt több.

Tehát én a fizetésemből 100 ezret költöttem a kötelező dolgokra, ő meg 20-30 ezret. Nagyon sok ment el a kocsijára. A jogsit is tőlem kapta, egy munkahelyi jutalmat egy az egyben neki adtam.

Na most ő azzal vág vissza, hogy míg én fizettem a nagy összeget, addig az ő pénzéből éltünk. A sok bevásárlás, kaja, stb.

Ez részben igaz, mert tényleg legtöbbször ő fizetett vásárlásnál. De NEM CSAK ő. Hiszen nekem is maradt még akkor pár tízezrem. És a kaják nagy részét ő ette meg, és rengeteg nasit vettünk, akár havi több tízezerért. Mellette a kocsira rengeteget költött.

És úgy gondolom, hogy bárhol lakott volna, a kajára ugyanúgy költenie kell, tehát az elment volna, viszont akkor lakbér is lett volna, itt meg kényelmes volt, hogy ingyen lakott.

Nagyon fontos, hogy bár ezzel támad, ez nem mindig volt így. Mostanában tényleg ő keresett jobban, de ez csak kb az utolsó 4 év. Előtte viszont én kerestem jobban, (hisz ugye a hitelt is azért én vettem fel), az előző 7-8 évben pedig a szülői házban éltünk, ott se kellett soha lakbért fizetni, és így én/az apukám 2x annyi ideig adtunk többet a közösbe, mint ő. Ezt nem veszi figyelembe.

Érdemes-e ezzel elmenni egy ügyvédhez?

Milyen kilátásaim vannak?

Mit fognak figyelembe venni?

Nem akarok szemét lenni, sőt rosszul esett ezt leírni is, mert én tényleg boldog voltam mellette, és vele akartam megöregedni.

2 hónapon át csak bőgtem és könyörögtem neki, hogy jöjjön vissza, de ő már szerelmes az új nőjébe.

És úgy ment el, (akkor még biztos lelkiismeret furdalása volt) hogy mindenben számíthatunk rá, hozni fog ki kutyakaját (20-30 kiló/hónap, ez pénzben is meg cipekedésben is megterhelő), elviszi a volt apósát orvoshoz, kicseréli a gázpalackot, amit én kocsi nélkül nem tudok.

Semmit, az égvilágon semmit nem tett meg, 3. hónapban kaptunk tőle 10 kiló kutyatápot. Az agyvérzéses apukámnak ő volt a mindene, már 3 vizsgálatot hagytunk ki, hiába írtam neki 10 sms-t vagy hívtam, nem reagált. 2 hónap után nyögött ki annyit, hogy hívjunk betegszállítót vagy oldjuk meg, mert ő élné a saját életét. Saját számláit nem rendezte.

Amikor az apukám pár éve még külön élt, és akkor is 28 ezret kapott, ő akkor is azt kérdezte, hogy nekünk mire van szükségünk. Öregkorára meg ezt érdemli attól, akit saját fiaként szeretett és befogadott 11 éve.

Úgy érzem, ő hajszolt bele a hitelbe, hisz közösen vállaltuk, de az anyagi részét ő hivatalosan nem vállata, viszont ha ő nem akarta volna anno, vagy én egyedülálló lettem volna, tuiti nem vágok bele, és főleg nem veszek egyedül egy rossz állapotú falusi házat. Szóval ez közös ló, de jogilag mégsem, és sajnos korrektségre tőle nem számíthatok, az eddigiek alapján.

Az tiszta sor, hogy a hitelbe "besegítést" biztosan nem ítélné meg egy bíróság sem, hisz a tulajdonjog az enyém.

Ezért gondoltam a visszamenőleges lakbérre, ami szerintem jogos is, vagy a fene tudja.

Tönkrement az egész életem, életünk, mert én mindig olyan voltam, aki mindent előre megtervez, leszervez, hogy minden a legoptimálisabb lehessen, ő pedig hosszú időn át biztosított arról, hogy mindig mellettem lesz és soha meg sem fordult a fejemben, hogy ez megtörténhet.

Tudom, naiv voltam, pedig előrelátó és alapos voltam.

A házat nem tudjuk eladni, persze ez is felmerült, de rossz helyen van, rossz állapotban, és több a hitel, mint amennyit ér.