A lakás négyzetméterszámába bele van az erkély is számolva?

Nettó, használható négyzetmétert kell kérni mindig a tulajtól / ingatlanostól!

Ugyanis vannak olyan lakások is (pl. tetőtérben tök jellemző), hogy a belmagasság olyan alacsony, hogy nem, hogy felállni még hasznosítani is max. egy beépített szekrényként tudod. Ezt nem illik teljes értékű nm-nek számolni!

Így, önmagában, az „alapterület” fogalom, nemigen meghatározott. Többféle van, és többféleképp számítódik; attól függ, hogy építési szabályzat, energiatanúsítvány, építményadó, vagy más jogszabály szerint nézzük.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet szerint:

- Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

- Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

- Bruttó alapterület: épületszerkezetek alapterületével növelt nettó alapterület.

[link]

Más vonatkozású, de ettől magasabb szintű jogszabály (nem kormányrendelet, hanem törvény) így fogalmaz (tulajdonképpen számszerűsíti az építési kormányrendeletet):

- hasznos alapterület: a teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m. A teljes alapterületbe a lakáshoz, üdülőhöz tartozó kiegészítő helyiségek, melléképületek, melléképületrészek kivételével valamennyi helyiség összegzett alapterülete, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. Az építményhez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác alapterületének 50%-a tartozik a teljes alapterületbe. A lakások esetében a pinceszinten (a csatlakozó terepszint alatt) kialakított helyiségek alapterületének 70%-át kell a teljes alapterületbe számítani.

[link]

Ha tehát a kommentben szereplő erkély fedett és oldalt zárt, akkor az eladó még jóhiszemű is: azért számította bele ilyen mértékben, mert így számítják adózásnál is, számítson rá a vevő.

És, van például az ingatlanpiaci gyakorlat, ahol a jogszabályokon kívül eső, de azért létező, használható tereket is beárazzák. Például, az erkély területét 25%-ban, a balkont, nyitott galériát, pincét, garázst 50%-ban, a nagyobb méretű, a lodzsát, illetve az önálló helyiségként kialakított galériát pedig 75%-ban szokták beszámítani. (Ezek eltérnek az adózási érték-beszámításoktól.) És valamilyen mértékben az 190 cm-től alacsonyabb (például tetőtéri szoba) részeket is be szokás számítani; vagy azt is valamilyen csökkentett terület %-ban, vagy azt a légteret az átlagos magassággal osztják.

És vannak más szemléletek is. Van, aki, eladáskor az osztatlan közös tulajdonrész rá eső hányadát is beszámítja, hiszen vásárláskor azt is megszerzi a vevő.

Nem gondolom, hogy bármelyik gyakorlat szerint hirdetőt kérdőre lehetne vonni, valamilyen etalon-meghatározás alapján. Nem csal, ha a lakáson belüli, kívüli többletet valamilyen mértékig, piaci szokások szerint, de akár saját elhatározása alapján, beszámítja. Hiszen az árat is ő szabja meg.

Persze, mindez csak akkor számít, ha m² alapján árulja a lakást. Általában egyösszegű, teljes árat szoktak megadni (amibe az akárhogy számított alapterületen kívül rengeteg más szempont is érvényesül, akár döntőbben is, mint az alapterület). De, ha m² árban számolják, és vita van az erkély beszámításáról, akkor az eladó mondhatja, hogy rendben van, az erkély nem számít bele, akkor 2,5%-kal kisebb az alapterület, de ennyivel magasabb a m² ár.

Összehasonlítási alapot az jelentene, ha szabályozva lenne, hogy az eladásra szánt ingatlan adatait hogyan kell kiszámítani, közölni; mik a kötelező tartalmi, formai elemek. Ilyen nincs, úgyhogy marad az érdeklődés, megtekintés.

Ilyen szabályzás nélkül is sok olyan hirdetés van, hogy „m²-es lakás + 2 m² erkély”; vagy csak annyi, „+ erkély”.