Hogy tudnék az állam és vállalati kötvényekről többet megtudni?

Túl sok a kérdésed, ennyi mindent szinte képtelenség megválaszolni, mivel kb az alapoktól kellene a teljes állampapír piacot elmagyarázni neked.

Az államkincstár oldalán keresgélj magyar kötvényekkel kapcsolatban, a típusuk pl itt van: [link]

Az, hogy hogyan fizetnek sokféle lehet, pl a diszkont kincstárjegy úgy fizet, hogy 10.000HUF a névértéke, ennyit kapsz vissza lejáratkor, de minél korábban veszed meg, annál olcsóbban kapod (pl te csak 9500-at fizetsz érte, így 500 forint lesz a hasznod), de vannak kamatozó kincstárjegyek is.

Igen, állampapírt el lehet adni a futamidő közben is, azzal számolj, hogy a vételi és az eladási ár között különbség van, tehát akár tőkét is veszíthetsz az üzleten.

Kereskedni értékpapír letéti számlával kereskedelmi bankokon keresztül tudsz, vagy az államkincstárnál nyithatsz számlát ingyen.

Minden egyes kötvénynek van egy hosszú kötvénykibocsátási tájékoztatója. Az abban szereplő feltételeket vállalja a kibocsátó. Ha nem tudja vállalni, és nem fizet, azt csődnek nevezik.

A kötvény fizethet kamatos kamatot, de ez ritka, a fix kamatozású általában meghatározott időszakonként, évente, esetleg félévente kifizeti az adott időszakra szóló kamatot.

A diszkont kötvénynél más a helyzet, ott névérték alatti áron vásárolsz, és a lejáratkor a névértéket kapod meg.

A változó kamatozású kötvényeknél ott van a kibocsátási tájékoztatóban, hogy mitől függ a bónusz. Kamatperiódunként határozzák meg ennek tükrében a kamatot, általában ezek is kamatperiódusonként fizetnek kamatot.

Inflációs pánik esetén az inflációt követő kamatozású kötvények kifizetik az inflációt, ha nincs csőd. Az állam ki tudja fizetni ezeket, mert annyi pénzt nyomtat, amennyit akar.

Kostolany nyilván ügyes volt, nálunk is vannak ügyes portfóliómenedzserek, akik megvásárolták 2012 elején olcsón az állampapírokat, ezekből mostanra 60 százalékos hozammal lehet kiszállni. A kötvények árát 2011 végén és 2012 elején nálunk a leminősítés vitte le, most pedig a globális kedélyjavulás emeli meg.

A vállalatok forrásszerzését több tényező befolyásolhatja. Bevonhatnak tőkét, ekkor részesedést kell adniuk az üzletből. Kérhetnek rokont, barátot, hogy szálljon be, vagy kockázati tőkéseket, ha sok pénz kell, és nincs ilyen ismerős, de egy nagyobb, ismertebb cég a tőzsdére is mehet.

A kötvény egyfajta hitel, a bankhitelnél rugalmasabb konstrukció, hiszen csak egy program kell, amelynek a keretén belül akkor hirdeti meg a kibocsátást a cég, amikor akarja, és akár napokon belül pénzhez jut. A bankok viszont sokszor hónapokon át ülnek a papírokon. A hátránya, hogy drágább lehet, mint pl. a növekedési hitelprogram. Nálunk sajnos mostanában olyan cégek bocsátottak ki kötvényt, amelyek banknál nem voltak hitelképesek (BTel, E-Star - Enefi), illetve piramisjátékot építettek (Quaestor). Vannak kötvényei még a Richternek, az OTP-nek, a Molnak is. Vannak részvényre konvertálható kötvények is, ezeknél azt feltételezik a kibocsátók, hogy emelkedni fog a részvény árfolyama nagyobb mértékben, mint a kötvényé, vagyis a cég jobban fejlődik majd, mint amilyen kamaton hitelezik, így megéri majd részvényre cserélni a kötvényeket.