Kikkel állnak kapcsolatban a multik? Kik azok a bizonyos beszállítók?
Elvileg minden termékcsoport más beszállítótól és forrástól van. Például egy Tesco vagy Spar honnan jut hozzá közvetlenül az áruihoz? A saját márkák esetében rendben van, hogy hozza az adott áruház nevével megfestett kamion, de ami nem saját?
Hol vannak az ilyen hipermarketek földjei, gyárai?
"Hol vannak az ilyen hipermarketek földjei, gyárai?"
Sehol (többnyire sehol). Még a sajátmárkás termékek sem saját gyárban készülnek, hanem bármunkában valamelyik olyan gyárban, ami egyébként is gyárt olyan terméket. Pl a Lidl-ben kapható sajátmárkás, Pilos tejet a Naszálytej Zrt. gyártja (ez rajta is van a dobozon, de mindig van rajta a gyártó, csak a forgalmazó). Elvileg bárki lehet beszállító, ha tud megfelelő mennyiséget megfelelő áron szállítani, megfelelő minőségben (és a megfelelő polcpénzt kifizetve, ami elvileg tilos lenne).
Polcpénz mellett még van flyer és egyéb promóciós, pl."sziget", meg más költség is, ami nem mindig számlázott tétel. Emellett nem elhanyagolandó szempont az átutalásos fizetési feltételei sem, ahogy a visszáruzás sem.
A kamionon egy felirat van, ami több központi raktárból szállít az üzletekbe. Emellett van lehetőség regionális szinten beszállítani is.
A felirat egy terméken a forgalmazót jelöli legtöbb esetben, nem a gyártót, ami mellett egy gyártó gyárában több nagy név is ua.-azt, vagy hasonló összetételben gyártattja exportra a termékeit.
Ez ugyanúgy érvényes a mosóporra ( Tomi, Persil, Fox, Weisser Riese egy helyről, mint az étolajra (Vénusz, Winny, biodízel) mint a háztartási eszközökre (Electrolux, Zanussi, AEG).
Ez mind összesen 3 hazai gyárban készül(t), mégsem egy cég saját termékneve.
"Elvileg minden termékcsoport más beszállítótól és forrástól van."
Nem feltétlen. Gondolom még nem hallottál olyan cégekről, mint mondjuk a P&G vagy Unilever. Elárulom, hogy a MO-n kapható termékek és márkák durván 70%-a a maréknyi legnagyobb gyártó terméke, csak sok-sok márkanéven (és áron) futtatják ugyan azokat a termékeket.
"Például egy Tesco vagy Spar honnan jut hozzá közvetlenül az áruihoz? "
Felkeresi a gyártót vagy az importőrt (vagy inkább a gyártó keresi fel őket) és közvetlen tőlük veszi.
"A saját márkák esetében rendben van, hogy hozza az adott áruház nevével megfestett kamion"
cöcöcö... A "saját" márka nem attól saját, hogy a multi gyártja. Hanem attól, hogy legyártatja egy erre szakosodott céggel. Pl. a Tesco finest szaloncukrát a Szamos gyártotta (vállalták is, mert jó minőségű volt a termék:
Úgy, hogy nem hátrány, sőt...
Az emberek márkákat vesznek a fogyasztói társadalom kb. 70 éve (MO-n csak kb. 30 éve).
A márkához kötődnek, a jó (és rossz) tapasztalatokat a márkanévhez kötik. Ha ízlett a NESQUIK kakaó akkor megjegyzem, ha nem ízlett a SPAR BUDGET kakaó akkor azt is megjegyzem.
Ha van 2 tök egyforma termék akkor azt fogja venni a vásárló, amit ismer. Ez lehet a már fent említett tapasztalati út vagy reklám útján.
És itt jön be a csavar:
Van egy gyár, maradjunk a lisztnél. Minden jóval fel vannak szerelve, bármilyen lisztet tudnak gyártani, BL55, 70-90-100-200-kitudja mennyi van még. Me rozslisztet, meg teljes kiőrlésűt, stb...
Nagyon nagy a kapacitása a malomnak, mert így éri meg, így tud olcsón üzemelni.
2 választása van:
- Épít egy saját márkát "a legjobb liszt" néven és nagyon-nagyon sok pénzt elkölt reklámra és brand építésre. Aztán 1 lesz a sok közül a polcokon, vagy bejön vagy nem. Ráadásul - mivel 1 márka - nem tudja majd uralni a piacot, így kis volumenben gyárt, nem használja ki maximálisan a malmát, így drága lesz a gyártása és drága lesz a terméke.
1 kg liszten keresne mondjuk 13 ft-ot és eladna 1 millió kg-ot, tehát keresne 13M forintot egy hónapban.
- Másik opció, hogy tojik az egészbe, leszerződik 15 "liszt márkával", bekéri tőlük, hogy milyen lisztet akarnak (minőség, csomagolás, stb...) és legyártja nekik. Így nincs reklámköltsége, nem kell küzdenie minden egyes bolttal ahova be akarja rakni a termékét, tehát csökken a költsége és hatalmas volumenben tud lisztet gyártani. Tehát több lesz az eladott termék - igaz 1 kg liszten csak 6 ft-ot keres - de még mindig több profit marad hónap végére, mert 5x annyi lisztet állít elő, tehát 5 millió kg x 6 ft = 30 millió ft.
Így érthető miért éri meg a gyárnak?
A felvásárlóknak meg azért éri meg, mert egy gyárat alapítani elképesztő sokba kerül és nagyon lassan térül meg. Kockázatos is, mert ki tudja mikor megy ki a liszt a divatból (kitalálnak valami mást, ami jobb és olcsóbb pl.) és egy viszonteladó céget csak fel kell számolni, míg a gyárat nem egyszerű, mert ott marad az épület, a gépek, stb...
Világos, világos. Viszont innen továbbmenve felmerül a kérdés: miért van szükség több márkára, ha a tartalom ugyanaz? Vagy ez már csak a marketingben való munka/vállalkozás lehetősége miatt? Tehát hogy a több márka több munkalehetőséget teremtsen? Talán ezért alakul ki a túltermelés is, nem?! Nem vesszük figyelembe (nehéz is, ha a megélhetés, pénz a kérdés), hogy az a pénzmennyiség, amennyire szüksége lenne ennyi embernek, az több, mint amennyit el tudunk fogyasztani/le tudunk vásárolni.
Egyébként pont innen indult a gondolatmenetem, hogy hogyan lehetne megakadályozni ezt az eszetlen pazarlást, mégis ott tartunk sokan (Mo. főleg), hogy nem tudunk magunknak eleget termelni ahhoz, hogy elég pénzünk legyen. Önellentmondásos ördögi kör ez. Milyen kiutak lehetnek erre a jövőben? Ha lesz egyáltalán, vajon ki mer majd először erre az útra térni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!