Mit tegyek, ha a választott szakmámmal így vagyok (lent)?
Üdv.
Választott szakmám informatikus,azon belül még elvégeztem 2db technikusi (2+2 év) bővítményt,hálózatépítés és webfejleszés bővítményt,viszont amikor elvégeztem (és közben) rájöttem,hogy nem nagyon izgatnak Visual Basicban a struktúrák és ezek.Majd elvégeztem a két technikusi bővítményt,hát ha az egyik ág megfog,és abban jól érzem magam ,de semmi...
Rájöttem fél év webshop kezelés után ,hogy semmi...megsem tud mozgatni az egész világ,csak a kezdeti lelkesedés volt nagy,és mikor rájöttem,hogy közel sem arról szól amiről ...
Ami engem érdekel a főzés,és szakács pályán folytatnám,mit tegyek?-menjek levelezőre/estibe ,hogy a szakács szakmát megszerezzem,vagy hol mit kezdjek?
Mindenféleképpen Te vagy kénytelen dönteni. De az biztos, egyik legpocsékabb dolog a világon, olyan munkát végezni, ami nem melengeti a szívedet. És gondolj bele, nem 1-2 évig kell, hanem legalább - jelenleg - 65 éves korodig csinálnod. :)
Még akkor sem éri meg, ha sokat keres vele az ember. Az egy ideig-óráig megfelel, aztán hányingert kapsz tőle.
Ha a szíved vágya másoknak jókat főzni, sütni, akkor ne késlekedj, vágj bele!
Arra viszont vigyázz, hogy ez se csak a kezdeti lelkesedésről szóljon! :)
Évek óta (~ 10 éve főzök magamra),és világ életemben imádtam,csak akkor úgy voltam,hogy 1.5 év van vissza ezért nem hagytam ott,majd elvégeztem a két bővítményt,és már úgy vagyok vele,mint az ember a másnapossággal.
A pénzt imádom,de a munkát egyeltalán nem élvezem...
és már jó 1,5 éve ezen gondolkodom,hogy ebben érezném jól magam.
Jó illatok,büszkeség 1-1 szívemhez közel álló,nagyon jól sikerült étel tálalásánál, jókedvűen előkészítem az alapanyagokat stb...
Ha ezzel keresném a kenyeremet,akkor kb. jól érezném magam,mert azzal keresném a kenyeremet és nem úgy mint aki napról napra úgy ér haza ,mint akinek már nincs életkedve és csak van,egy keresettel ami érezteti,hogy a munkája pocsék érzést okoz neki..
Na látod! Erről beszéltem...
Én most vagyok váltás előtt. 25 évet dolgoztam egy olyan szakmában, amit már a suliban is utáltam. Kényszerhelyzet volt, és bizony jó pár év után hánytam tőle.
Most elmegyek kevesebbért csak azért, hogy a következő 10-15 évben azt csinálhassam, amit szeretek, ami tényleg érdekel. Végül is az anyagiak már megteremtődtek, most jöhet a szórakozás.:)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!