Nem értem azokat az embereket, akik képesek egy életet lehúzni egy gyárban minimálért, és nem is hajlandóak tenni azért, hogy jobb legyen, csak panaszkodnak, hogy "nincs", "kevés", "nem tehetem meg". Miért nem tudnak változtatni a szemléletmódjukon?

Az egyik kedvenc történetem:

” – A gazdagsághoz vezető utat akkor leltem meg, amikor elhatároztam, hogy mindennek, amit megkeresek, egy része az enyém, hogy megtartsam.

…

- De amit keresek, az mind az enyém?! Nem? – mondtam megütközve.

- Egyáltalán nem – válaszolta. – Nem fizetsz a posztószövőnek? Nem fizetsz a szandálkészítőnek? Nem fizetsz mindazért, amit eszel? Élhetsz Babilonban úgy, hogy ne költenél? Mennyi volt a múlt havi kereseted? Mennyi volt a múlt évben? Ostoba! Mindenkinek fizetsz, önmagadat kivéve. Fajankó! Mások számára dolgozol. Ilyen alapon lehetnél rabszolga is, akit ura a munkájáért etet és öltöztet. Ha viszont kereseted egytizedét megtartod magadnak, mennyi pénzed lesz tíz év múlva?

- Annyi, amennyit egy évben keresek – válaszoltam nyugodtan, mert a számokkal mindig jól álltam.

- Te csak az igazság felét mondtad ki. Minden arany, amit megtakarítasz, a rabszolgád, és neked kell, hogy dolgozzék. Minden garas, amit megkeres, a szülötte, amely további pénzeket fialhat neked. Ha gazdag akarsz lenni, akkor fialnia kell annak, amit megtakarítasz, és a szülötteinek is fialniuk kell. Együtt kell segíteniük téged, hogy részed legyen abban a bőségben, amire vágysz. Most azt gondolod, semmivel fizetek neked nehéz éjszakai munkádért, ám ezerszeresen túlfizetlek, ha képes vagy megérteni a titkot, amibe beavattalak. Amit keresel, annak egy része a tiéd, hogy megtartsd. Ez legalább kereseted egytizede legyen, bármekkora kicsi legyen is az. Ha megengedheted magadnak, lehet több is. Fizess először magadnak! ne végy a szabótól és a cipésztől többet, mint amit megengedhetsz magadnak, és marad majd, hogy egyél, jótékonykodj és penitenciára is az isteneknek. A gazdagság, hasonlatosan a hatalmas fához, piciny magoncból nő ki. Az első megtakarított garasod az a magocska, melyből idővel kinő gazdagságod hatalmas fája. És minél lelkiismeretesebben gondozod, locsolod ezt a fát rendszeres megtakarításokkal, annál hamarabb pihenhetsz majd az árnyékában.”

Georg S. Clason: Babilon leggazdagabb embere

Remélem azért párakat elgondolkoztatott... :)