Introvertált ember lehet jó értékesítő?
Introvertált vagyok (24/f), és épp egy értékesítési munka előtt állok. Sosem voltam nagy dumás, társaság közepes, stb, és pont azt gondolom, hogy eladni valamit valakinek az pont ilyen készségeket igényelne.
A probléma továbbá, hogy előtte otthon magamba jól ki tudom találni, hogy mi lenne jó eladó szöveg "ez jól hangzik, ezt fogom mondani", de a gyakorlatban nem merem megcsinálni, illetve, ha meg is merem, akkor sem az lesz a reackció, mint amire én gondoltam, hogy reagálni fognak. Ennek mi lehet az oka? Valakinek van valami tapasztalata erről, vagy esetleg hasonló cipőben jár mint én?
Én is introvertált vagyok, így átérzem a dolgot. Bár én nem vagyok értékesítő, de mégis sikerült megnyílnom az évek során (oktatóként). Az elején nehezen ment, meg izgultam, hogy mi lesz, meg előtte én is felkészültem, de néha mégsem úgy sült el.
Szerintem is gyakorolható és fejleszthető a képesség. Fontos, hogy a kudarcokat ne személyes dolognak vedd, és ne magadban keresd a hibát. Ezt úgy értem, hogy persze, te vagy a felelős azért, ha nem jön össze valami, de ettől még nem leszel rossz ember vagy egy lúzer.
Kedves kérdező !
A kereskedelemről értékesítésről alapjaiban nem azt gondoljuk ami. Én a pályám elején azt gondoltam, hogy a jó kereskedő bárhol, bármit, bárkinek elad. Eleinte pedig csodáltam azokat a nagy-dumás embereket, akiket mindig mindenki azzal dicsér, hogy jó kereskedők.
Mert éppen Mari nénire rádumálták a kemény savanyú gyümölcsöt a puha és édes helyett.
Én sem voltam az a társaság közepe és az én figyelmem is először az olyan módszerek felé irányult, amellyel majd én is jól megtudom győzni Mari nénit, hogy sokkal jobban jár azzal amit nem is ő akar hanem én és még meg is dicsérnek érte. Az ilyen módszereknek se szeri se száma és ebben a szakmában az a fehér öv, mikor azt tudod mondani, hogy köszönöm szépen, ez nem kereskedelem, nem ezt kerestem. –Nem ezektől leszek jó értékesítő.
A sárga öv az amikor rájössz, hogy az első nap első percében amikor te kereskedő, értékesítő, üzletember lettél, egy jó nagy magas sziklán hagytad minden vásárlói tudásod, hogy fejest ugorj az értékesítés tudományába, ahol mindent tudsz az eladásról. Az ugrás után egy kicsivel jön az a pont amikor az ember úgy érzi, hogy mindent tud a kereskedelemről és innen bizony vissza kell kapaszkodni, ebből a szakadékból az immár hatalmas hegycsúcsra ahol a vásárlók vannak és újra elkezdeni vásárlóként gondolkodni munka közben. –Ez csak 2-3 év, ha valaki egyáltalán rájön.
Egy újabb szint amikor rájössz, hogy nem mindig jó, vevőként sem gondolkodni és megtanulsz jó érzékkel, jó időben váltogatni a két nézőpont között. Annyira, hogy szinte úgy tűnik egyszerre eladóként és vevőként gondolkodsz.
Ez szépen megy felfelé addig a szintig amikor azt mondod, x ideje a szakmában vagyok, semmit nem tudok a kereskedelemről, még mindig csak tanulom. Nem tudom mi van ez után, mert két évtizednyi tanulás után ez az én szintem. Akiktől pedig tanulok, tanultam, tőlük sem nagyon halottam mást. Egyébként azokat a technikákat amikkel bárkinek bármit el lehetne adni és ami miatt folyton megdicsérnének, hogy de jó kereskedő vagyok, az első 2 évben dobtam a kukába.
Egészen más ez a szakma mint amit most gondolsz róla. A mi jó Mari nénink ugyanis nem befőttes üveget keres, hanem lekvárt akar főzni a családnak, nem mosóport keres, hanem tiszta ruhát szeretne. Mindig valami számára nagyon fontos célt szeretne elérni, számára nagyon fontos termékelőnyökkel.
A legtöbben eleinte azt hisszük, hogy jó kereskedők akkor leszünk, ha azt a befőttes üveget tudjuk eladni amihez nekünk eladóként a legtöbb érdekünk fűződik , ha rábeszéljük a drágább mosóport. Nem! – Mert azzal lehet, hogy nem éri el azt a célt amiért kiadta a pénzét és úgy érzi becsaptuk.. Mert az üveg szétdurran vagy mert nem lehet lezárni, mert a mosópor nem szedi ki azt a foltot amit az olcsóbb igen.
Jó kereskedő akkor lesz az ember, ha Mari nénit hozzásegítettük ahhoz, ami számára valójában megérte az árat. Mari néni pedig cserébe jól elmondja vagy 10 embernek, hogy milyen rendesek is vagyunk, mennyire jól járt.
Ebben pedig nem sokat segít, hogy ha az ember extrovertált. –Nem is hátrány, de nem is előny. /Sokkal jobb ha az elégedett ügyfélnek jó a beszélőkéje/
Egy jó értékesítőnek hallgatni és figyelni kell megtanulnia, illetve jól kérdezni. Nem lyukat beszélni az ügyfél hasába. Amíg te rizsázol esélyed nincs meghallgatni az ügyfelet és ha nem hallgatod meg, honnan is derülhet ki, hogy mit szeretne ?
Lehetne úgy is, az is egy ágazat, persze bele lehet mászni a vevő intimzónájába a portékával, ha kidobnak az ajtón bemászni az ablakon. Rávenni, hogy vásároljon tőlünk, mert azzal előbb szabadul, vagy vásároljon azért mert nem akar megsérteni. –Mindegy, nem ez a kereskedelem. Nem arra költi a pénzét amire szeretné, nem azt a célt éri el vele amit szeretne és nem fog ajánlani minket senkinek..
Mindkét beállítottságnak vannak előnyei és hátrányai a kereskedelemben, mindkét típusnak sokat kell tanulnia. Egyébként a leghasznosabb képesség, amikor a saját hibáidból tudsz tanulni, ehhez azonban el kell érni, hogy legyenek.. – Különben nem lesz miből tanulni. Szóval aki ebben a szakmában azt állítja neked, hogy nem hibázott vagy nem hibázik, az igen keveset tanult még.
Köszönöm a válaszokat, hasznosak, de egy valamire még szükségem volna: Kb. mennyivel rosszabb egy introvertált értékesítő egy extrovertáltnál? Én úgy tudom a legújabb kutatások alapján, hogy a személyiségteszttel vizsgált értékesítők (skála 1-7 között) közül a 4,4.5-ös értéket elértek között volt a legjobb az értékesítés. Ők az ambivertáltak, se nem introvertáltak, se nem extrovertáltak, hanem a kettő között vannak. A kérdés, hogy mi van, ha valaki csak 1-et, vagy 2-t ér el egy ilyen teszten?
Lehet-e akár 3-as (én már ezzel is elégedett lennék)? Ha igen, mennyi erőfeszítésbe/tanulásba telik? Mennyire kell "kilépnie a komfortzónából". Olyan szinten irreálisan sokat szerintem nem érdemes vállalni, ami kivitelezhetetlen, mert az ember hamar megutálja.
Túl vagyok az első napon, és magamon is meglepődtem. Tisztára extrovertáltként viselkedtem, és az volt, mint amit mondott itt valaki: sokat beszéltem, és nem annyira figyeltem a vevőre.
Én magamat jónak éreztem, de a vevőnek lehet, hogy nem az jött le, hogy neki mennyire meg kell vennie a cuccot, amit árulok.
Azt szeretném elérni, hogy a végén ő akarja kérdezni, hogy mikor, és hol lehet már megvenni a terméket, mert annyira jó, mert szüksége van rá. Ezt hogy lehet elérni? Valami segítség?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!