A TGYÁS, GYED, GYES végrehajtható? Melyik igen, melyik nem?

A gyermekgondozási ellátásokból kizárólag gyerektartásdíjat, vagy magát a jogtalanul felvett ellátást lehet visszavonni, végrehajtani, pontosan azért, mert az elvonás magának a gyermeknek a gondozását veszélyeztetné.

Sokan erre felkapják a fejüket: De akkor a bankszámláról miért emelték le azt is? Hát azért, mert nem köteles kicímkézni a bank, hogy valakinek milyen "jogon" van jövedelme. Ennyi van a bankszámlán, ebből emel. Pontosan azért kell ilyen esetben postai úton kérni az ellátást. Azt senki nem tudja lenyúlni, ha valaki végrehajtást kér az ellátásra, akkor azt a folyósító szerv megtagadja, mondván ebből nem vonható.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény írja elő ezeket, bemásolom az ide vonatkozó passzusokat:

A levonás közös szabályai

61. § (1)189 A végrehajtás során a munkabérből történő levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), egészségbiztosítási és nyugdíjjáruléknak, magánnyugdíj-pénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása után fennmarad.

(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett összegből - e törvényben foglalt részletes szabályok szerint - általában legfeljebb 33%-ot, kivételesen legfeljebb 50%-ot lehet levonni.

62. § (1) A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely megfelel az öregségi nyugdíj [27. § a) pont] legalacsonyabb összegének. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség (a továbbiakban: gyermektartásdíj) végrehajtása esetén.

(2) Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, az (1) bekezdés szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.

(3) Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, ezeket az (1) bekezdés szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.

63. § A 61. § szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét.

Levonási sorrend

64. § (1)190 Az adóssal szemben fennálló több követelést a munkabérből a 165. §-ban megállapított sorrendben, a 164-167. §-nak megfelelően kell levonni.

(2) A 165. § ugyanazon pontja alá eső több követelés egymás közötti sorrendjét aszerint kell megállapítani, hogy az egyes követelésekre vonatkozó letiltások (a levonás alapjául szolgáló okiratok) közül melyik érkezett előbb a munkáltatóhoz.

(3)191 A bíróság a (2) bekezdéstől eltérően elrendelheti, hogy a Vht. 165. § (1) bekezdés a)-g) pontjai közül ugyanazon pont alá eső több követelést arányosan kell kielégíteni.

Levonás a munkavállalói munkabérből

65. § (1) A munkaviszony alapján kapott munkabérből (a továbbiakban: munkavállalói munkabér) legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj (14. §),

b) az adóssal szemben fennálló munkavállalói munkabér követelés,

c) jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a munkavállalói munkabérnek legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4)192 Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

66. § A 65. § a következő járandóságok letiltása esetén is irányadó:

a)193 a kormányzati szolgálati, közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszony, továbbá a szolgálati viszony alapján járó illetmény,

b) a szövetkezeti tagot a munkaviszony jellegű jogviszony alapján megillető munkadíj,

c) az alkotó- és munkaközösségi tag jövedelme,

d) a tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak a munkabér jellegű ösztöndíja,

e) bármely személynek a munkájából eredő olyan díjazása, juttatása, követelése, amelyet valamely szervtől vagy személytől rendszeresen, időszakonként visszatérően kap.

Levonás a nyugdíjból

67. § (1)194 Az adós társadalombiztosítási nyugellátásából, korhatár előtti ellátásából, szolgálati járandóságából, balettművészeti életjáradékából és átmeneti bányászjáradékából (a továbbiakban együtt: nyugellátás) legfeljebb 33 százalékot lehet levonni.

(2) A levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett nyugellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a nyugellátásnak legfeljebb 50%-áig terjedhet.

(4) Az árvaellátásból - legfeljebb 50% erejéig - a jogalap nélkül felvett árvaellátást lehet levonni.

Levonás egészségbiztosítási pénzbeli ellátásból195

68. §196 A baleseti járadékból, a baleseti táppénzből, a táppénzből, a gyermekgondozási díjból, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyből legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás.

68/A. §197 (1) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiból legfeljebb 33%-ot lehet levonni.

(2) A levonás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak legfeljebb 50%-áig terjedhet az alábbi követelések fejében:

a) gyermektartásdíj,

b) megváltozott munkaképességű személyeknek járó, jogalap nélkül felvett ellátás.

(3) Több letiltás esetén a levonás a megváltozott munkaképességű személy ellátásaiból ellátásának legfeljebb 50%-áig terjedhet.

Levonás a gyermekek ellátásához kapcsolódó juttatásokból198

69. §199 (1) A gyermekgondozási segélyből és a gyermeknevelési támogatásból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett gyermekgondozási segély, gyermeknevelési támogatás és anyasági támogatás fejében.

(2)200 A családi pótlékból legfeljebb 33%-ot lehet levonni a jogalap nélkül felvett családi pótlék és anyasági támogatás fejében.

Levonás egyéb járandóságból

70. §201

71. §202

72. §203 A munkanélküli ellátásból (munkanélküli járadékból, nyugdíj előtti munkanélküli segélyből, keresetkiegészítésből, és keresetpótló juttatásból) legfeljebb 33%-ot lehet levonni az alábbi követelések fejében:

a) tartásdíj,

b) jogalap nélkül felvett munkanélküli ellátás.

73. § (1)204 A fogva tartott adós keresményéből - a 61. § (1) bekezdésében említett köztartozások levonása után és a 62. § szerinti mentességre való tekintet nélkül - le kell vonni az adós

a) eltartási költségét,

b) saját szükségleteire fordítható összeget, és

c) szabadulása idejére tartalékolt összeget.

(2) Az (1) bekezdés szerinti levonások után fennmaradó keresmény legfeljebb 50%-át bármely követelés fejében le lehet vonni.

Kedves Kérdező!

Már az első bekezdésemben leírtam, hogy az általad említett ellátásokból kizárólag gyermektartásdíj, valamint a jogalap nélkül felvett ellátás lehet a végrehajtás jogcíme.

Kértél pontos törvényi hivatkozást, az pedig a többi része...:)

Ha végigolvasod pontosan benne van az, amit írtam.

Vagy nem erre voltál kiváncsi?

Akkor másképp:

"Januárban fogok szülni. Mire számíthatok? Ki vonja, honnan vonja? Ki utalja a kelengyepénzt, a TGYÁS-t, a GYED-et stb?"

Januártól jogosult leszel családi pótlékra a gyermek után. Ezt a Magyar Államkincstár folyósítja úgy, hogy meg kell igényelned náluk.

Kelengyepénzt (egyszeri anyasági támogatás, 64.125,- Ft) is a Magyar Államkincstár folyósítja, szintén megigénylés alapján úgy, hogy igazolod, legalább 4 alkalommal részt vettél orvosi ellenőrzésen, koraszülés esetén legalább 1 alkalommal.

Thgy. (TGYÁS), terhességi-gyermekágyi segélyre akkor vagy jogosult, ha legalább a szülés napján van munkaviszonyod, vagy munkaviszony megszünés esetén, azt követő 42. napig megszülsz. Ezt az ellátást, vagy a munkáltatód, vagy az egészségbiztosítási pénztár folyósítja. A munkáltat akkor, ha a cég társadalombiztosítási kifizetőhely. Igényelni munkaviszonyosoknak mindig a munkahelyükön kell. Akinek nincs munkaviszonya, az az egészségpénztárnál igényelheti.

A GYED-del kapcsolatban ugyanaz a helyzet, mint a thgy-val.

A thgy. és GYED-et is a munkáltatód intézi, még akkor is, ha nem kifizetőhely.

Az igénylésnél a munkáltató csak azt jelzi, ha az igénylőnek tartásdíj-fizetési kötelezettsége van, pontosan azért, mert mást nem lehet ezekből az ellátásokból végrehajtani, csak azt, valamint a jogosulatlanul felvett ellátás összegét.

Így már tisztább?