Ha azt mondom, hogy vkinek a részvénye, akkor a tulajdonost vagy a kibocsátót kell alatta érteni?

Értékpapírjogi vizsgára készülök. Az ahhoz lévő tananyagban itt van minden. Mielőtt bemásolom, még annyit röviden, hogy a részvények csak nagyon régen léteztek fizikai formában, ami kb. úgy nézett ki, mint egy oklevél. De ha volt 10 000 részvényed, akkor nem 10 000 lapot kaptál, hanem egyet, ami 10 000 részvényre szólt.

Manapság már számítógépes rendszerben tárolják a részvényeket, szóval nem kapsz papír alapon (99,9%-ban) semmit kézhez.

Tehát:

2. Részvény

Gazdasági szerepe

Részvény – részvénytársaságok alapításakor vagy alaptőkéjük emelésekor kibocsátott olyan tagsági jogokat megtestesítő, bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír, amely a részvénytársaság alaptőkéjének meghatározott, a névértéknek megfelelő hányadát testesíti meg. (AK!!!)

Tulajdonosa a részvény megvásárlásával pénzét véglegesen az rt. rendelkezésére bocsátotta, azt nem lehet visszaváltani, csak másvalakinek eladni.

A részvény tulajdonosa a részvényes, akit értékpapírja révén vagyoni és tagsági jogosítványok illetnek meg.

Vagyoni jogok – a részvényes jogosult a vállalkozás éves tiszta nyereségének meghatározott hányadára, az osztalékra. A részvényesek jövedelme az rt. működésének, gazdálkodásának eredményességétől függ, ennek megfelelően állapítja meg a közgyűlés évente az osztalék nagyságát. Ha az rt. jól prosperál, a részvényesek magas osztalékot kapnak, ha tönkremegy, nemcsak osztalékot nem kapnak, de viselniük kell részvénytulajdonuk erejéig a vállalkozás veszteségeit is.

Tagsági jogok – a részvényes részt vehet az rt. évi közgyűlésén és ott szavazati és beleszólási jogot gyakorolhat, továbbá joga van a közgyűlési határozatok megtámadására, valamint az ellenőrzésre.

(A váltó kizárólag visszafizetést képvisel, hozadékot nem. A kötvény visszafizetést és hozadékot is képvisel. A részvény pedig csak hozadékot képvisel, visszafizetést nem.)

A részvény fogalma és kellékei

A részvény tagsági jogokat megtestesítő, bemutatóra, vagy névre szóló értékpapír.

Jelenti:

• az alaptőke részét képező betétet (a tag hozzájárulását),

• a részvényes jogait és kötelezettségeit,

• a forgalomra szánt értékpapírt.

A részvény, mint értékpapír kellékei:

• a részvénytársaság cégneve és székhelye,

• a részvény sorszáma, sorozata, típusa, névértéke,

• a részvényfajtához, illetve részvényosztályhoz fűződő, az alapszabályban meghatározott jogok,

• a kibocsátás időpontja, az alaptőke nagysága, a kibocsátott részvények száma,

• az igazgatóság két tagjának aláírása,

• a részvény értékpapírkódja,

• a részvény átruházásának korlátozása, vagy annak az rt. belegyezéséhez kötése esetén a korlátozás tartalma, az rt. belegyezési joga.

A részvénytípusok

Az átruházás módja szerint a részvények lehetnek:

• bemutatóra szólók – a részvény szabadon átruházható tulajdonosának megjelölése nélkül, vagyis elegendő az értékpapír egyszerű birtokbaadása, átadása az átruházás megvalósulásához.

• névre szólóak – fő szabály szerint szintén szabadon átruházhatóak, azonban írásbeli átruházó nyilatkozat szükséges az átruházás megvalósulásához. Akkor lesz az rt.-vel szemben hatályos az átruházás, ha az rt. részvénykönyvébe a részvénytulajdonost bejegyzik.

A bemutatóra szóló részvények tulajdonosai nem azonosíthatók, míg a névre szóló részvény tulajdonosa név szerint azonosíthatóvá, megismerhetővé válik.

Az rt. maga határozhatja meg, hogy milyen típusú részvényt bocsát ki. Jogszabály azonban meghatároz olyan eseteket, amikor csak névre szóló részvény bocsátható ki:

• zártkörű részvénytársaság esetén,

• dematerializált formában kibocsátott részvény,

• bizonyos tevékenységet folytató részvénytársaságok alaptőkéje kizárólag névre szóló részvényekből állhat. (Közraktári tevékenységet folytató részvénytársaságok, befektetési vállalkozások, stb.)

Bizonyos részvényfajták csak névre szóló részvényként bocsáthatók ki:

• elsőbbségi részvény,

• dolgozói részvény,

• kamatozó részvény,

• ideiglenes részvény,

• visszaváltható részvény.

A részvényfajták

Az egyes részvénytípuson belül különböző fajtájú részvények bocsáthatók ki. A társaság – az alapszabályban rögzítetten – eltérő tagsági jogokat biztosító részvények kibocsátását is elrendelheti. Az azonos jogokat biztosító részvények egy részvényfajtát alkotnak.

Részvényfajták:

• törzsrészvény,

• elsőbbségi részvény,

• dolgozói részvény,

• kamatozó részvény,

• visszaváltható részvény.

1. Részvényutalvány, ideiglenes részvény

A részvénytársaság cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése előtt kibocsátott részvény semmis, azonban az rt.-nek a cégjegyzékbe történő bejegyzése előtt a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulás (általa bejegyzett részvény értékének minimum 10 %-a) összegéről részvényutalvány állítható ki. Névre szóló okirat, másra nem ruházható át. Igazolja a részvényes által befizetett összeget és az alakulófélben lévő rt.-vel szemben lévő jogait, mely az alakuló közgyűlésen való részvételi és szavazati jogot jelenti.

Az rt.-nek a cégjegyzékbe történő bejegyzésétől az alaptőke teljes befizetéséig terjedő időszakra a részvényes által jegyzett részvényre befizetett vagyoni hozzájárulásról (általa bejegyzett részvény értékének minimum 10 %-a) ideiglenes részvényt kell kiállítani.

Névre szóló értékpapír, mely a részvényes által teljesített vagyoni hozzájárulás mértékével arányos részvényesi jogokat testesít meg. Fel kell rajta tüntetni a részvényes által az ideiglenes részvény kibocsátásáig befizetett összeget, ezt követően pedig folyamatosan rá kell vezetni a további vagyoni hozzájárulások összegét. Átruházható, de ennek érvényességéhez a részvény tulajdonosának a részvénykönyvbe történő bejegyzése szükséges.

A részvényes a részvénytársaságnak a cégjegyzékbe történő bejegyzése és az alaptőke teljes befizetése után – az ideiglenes részvény benyújtásával egyidejűleg – igényelheti a neki járó részvények kiadását, dematerializált értékpapír esetén pedig az értékpapír-számlán történő jóváírást.

2. Törzsrészvény

Rendelkezik mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a részvényre, mint értékpapírra jellemzőek. Az „alapjogokat” testesíti meg.

3. Elsőbbségi részvény

Az alapszabály rendelkezhet olyan részvény kibocsátásáról, amely más részvényfajtával szemben meghatározott előnyt, elsőbbséget biztosít. Az rt. által kibocsátott elsőbbségi részvények névértékének együttes összege azonban nem haladhatja meg az rt. alaptőkéjének 50 %-át.

Az előny formája alapján az elsőbbségi részvények részvényosztályba sorolhatók:

• osztalékelsőbbséget biztosító részvény,

• likvidációs (kielégítési) elsőbbséget biztosító részvény,

• osztalékelsőbbséget és likvidációs elsőbbséget együttesen biztosító, kombinált részvény,

• szavazatelsőbbséget biztosító részvény,

• elővásárlási jogot biztosító részvény (csak zártkörű rt. részvényeire).

a) Osztalékelsőbbséget biztosító részvény

A részvényesek között felosztható nyereségből más részvényfajtát, illetve más részvényosztályba tartozó részvényeket megelőzően vagy azoktól kedvezőbb mértékben jogosít osztalékra. Az elsőbbség időbeli lehet, vagy abban állhat, hogy a részvény névértéke által indokoltnál nagyobb arányban részesül a részvényes a felosztható nyereségből. A felosztható nyereségtömeg egy részét kizárólag az osztalékelsőbbségi részvényesek kapják, ezt követően pedig minden részvényes a részvények névértékének arányában részesedik. Általában a szavazati jog korlátozásával, vagy kizárásával jár együtt. A Gt. szerint: amennyiben két egymást követő évben nem osztanak osztalékot, akkor a szavazati jog feléled.

b) Likvidációs elsőbbséget biztosító részvény

Az rt. megszűnése esetén a felosztható vagyonból való részesedésre vonatkozó elsőbbséget biztosít. E részvény tulajdonosa az rt. megszűnése után maradó vagyonból a részvény névértéke alapján számított hányadot meghaladó mértékű vagyonrészre (vagyonmaradvány-hányadra) lesz jogosult.

c) Szavazatelsőbbséget biztosító részvény

Tulajdonosa a részvény névértéke által meghatározottnál nagyobb mértékű szavazati jogot gyakorolhat. A többszörös szavazati jog a részvény névértéke szerinti szavazati jog tízszeresét nem haladhatja meg.

A szavazatelsőbbség úgy is biztosítható, ha – a létesítő okirat rendelkezése szerint – a közgyűlés csak úgy hozhat döntéseket, ha a határozati javaslattal a szavazatelsőbbségi részvényesek egyszerű többsége is egyetért.

Aranyrészvény – a döntéshozatal körében vétójogot biztosít a tulajdonos számára.

4. Dolgozói részvény

Ingyenes, vagy kedvezményes (névérték alatti) áron megszerezhető dolgozói részvények is kibocsáthatók. Ilyen részvényeket csak az rt. alaptőkén felüli vagyonából, az alaptőke egyidejű felemelése mellet, legfeljebb a felemelt alaptőke 15 %-áig lehet kibocsátani az rt. teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalói javára.

Ez az egyetlen korlátozottan forgalomképes részvény, mert csak az rt.-n belül lehet átruházni. Az rt. dolgozói és nyugdíjasai között viszont szabadon, korlátozás nélkül átruházható.

A dolgozó halála, vagy munkaviszonyának nem nyugdíjazással történő megszűnése esetén a volt munkavállaló, illetve örököse 6 hónapon belül jogosult a dolgozói részvényt az rt. más munkavállalójára átruházni. Ha ez sikertelen, a 6 hónap lejártát követő első közgyűlésen az rt. vagy bevonja azt alaptőkéjének egyidejű csökkentésével, vagy átalakítja más fajta, korlátlanul forgalomképes részvénnyé. Ez esetben a dolgozói részvény névértéke illeti meg a volt munkavállalót, illetve örökösét, amit az örökösnek a bevonástól/átalakítástól számított 30 napon belül, a volt munkavállaló esetén 1 éven belül kell kifizetni.

Ha a dolgozó munkaviszonya nyugdíjazás miatt szűnik meg, úgy a dolgozói részvényt a nyugdíjas megtarthatja.

E részvények megszerzésének és átruházásának feltételeit az igazgatóság határozza meg és lehetővé teheti, hogy ilyen részvényeket a dolgozók meghatározott csoportjai közösen is szerezhessenek.

A dolgozói részvény kombinálható az osztalékelsőbbségi részvénnyel.

5. Kamatozó részvény

Az alaptőke 10 %-át meg nem haladó mértékben előre meghatározott mértékű kamatra jogosító részvények is kibocsáthatók.

Tulajdonosát az osztalékhoz való jog mellett a kamathoz való jog is megilleti. A részvény névértéke után a részvényben kifejezetten meghatározott kamatláb alapján számított kamat akkor is megilleti, ha az rt.-nek adott évben nincs nyeresége. A kamat a költségek terhére fizethető ki, nem fizethető ki azonban az alaptőke terhére.

6. Visszaváltható részvény

2004. január 1.-től van lehetőség ilyet jegyezni. A részvények sohasem testesítenek meg visszaváltási jogot, míg a visszaváltható részvény pont erre teremt lehetőséget.

Átruházás: bárkinek eladható. Visszaváltás: az rt.-től nem lehet a pénzt visszakérni. Ez a részvény opciós jogot testesít meg, módja:

• rt.-t vételi jog illeti meg,

• részvényest eladási opció illeti meg (vételi kötelezettség az rt.-t nem terheli).

Az alaptőke 10 %-áig lehet kibocsátani.

Bárki él opciós jogával, az rt-t közzétételi kötelezettség terheli a cégközlönyben (cégbírósághoz bejelenti).

Alapszabálynak lehetővé kell tennie a kibocsátást, szükség van a közgyűlés határozatára is.

A visszaváltás feltételeit is a létesítő okirat tartalmazza.

Csak névre szóló lehet.

Részvényosztály:

• vételi jogot biztosító,

• eladási jogot biztosító,

• kombinált.

Vételi/eladási jog korlátai:

• ha osztalékfizetésről sem dönthetnek (a kifizetés a saját tőke terhére történne), akkor nem gyakorolható,

• csak olyan részvény vonatkozásában élhet jogával, amelyre a teljes név-, kibocsátási értéket befizette és az apportot is rendelkezésre bocsátotta a részvényes.

Megszerzést követő teendők:

• a cégbíróságnak a szerzést haladéktalanul be kell jelenteni, amely ezt közzéteszi,

• a visszaváltott részvényt be kell vonni, alaptőkét le kell szállítani.

Mögöttes jogszabályok: törzs-, illetve elsőbbségi részvényre vonatkozó szabályok.

7. Átváltoztatható kötvény

Az rt. alaptőkéjének feléig kibocsáthat olyan kötvényt, amelyet a kötvényes kérésére részvénnyé lehet átalakítani. Korlátozott kockázatvállalás a vállalkozás elején, amely a későbbiekben fokozott kockázatvállalássá alakítható.

E kötvény részletes kibocsátási és átváltoztatási szabályait is az alapszabály állapítja meg. Ebben meg kell határozni azt is, hogy a kötvényesek a részvénnyé alakítást milyen időpont eltelte után, vagy menni időn belül kérhetik.

8. Jegyzési jogot biztosító kötvény

Az rt. olyan kötvény kibocsátását is elhatározhatja, amely alaptőke emelésekor az rt. által később kibocsátandó új részvényekre elsőbbségi jegyzést biztosít a részvényeseket követően, de az új részvényjegyzők előtt.