Ha egy házat elárvereznek, mi határozza meg az árát? Az értéke, vagy az adósság nagysága?

Nem adhatják áron alul az illeték miatt. Ha a 10 milliós házat 5 millióért adják el, akkor az állam megrövidül az illeték felével. Ezért tart felmérést a NAV az adásvétel után, ki akarják szűrni azt, hogy pl. a két fél kialkuszik a házra 10 milliót, de az adásvételbe csak 5 milliót írnak, hogy kevesebb illetéket kelljen fizetni.

Szóval az ingatlant nem adhatják el ennyire nyomott áron, de 8 millió még belefér.

Ez nem így működik.

Az, hogy mennyi hitel van ráterhelve egy ingatlanra, nem befolyásolja az árveréskori kikiáltási árat. Két lehetőség van. Amikor a hitelt felvették, történt egy értékbecslés, ekkor megállapított a bank egy Hitelbiztosítéki Értéket (HB). Ez az érték lehet a forgalmi érték kb 70-90%-a is attól függően, hogy hol van az ingatlan, milyen állapotú volt, mikor épült, stb.

Először a végrehajtó a HB érték 70%-áért kiírhatja az árverést, tehát rossz esetben lehet a forgalmi érték akár 50%-a is a kikiáltási ár.

Ha közben értékesebb lett az ingatlan, mert pl felújították, vagy bővítették, akkor lehet kérni egy új értékbecslést, de mivel az elmúlt években lefelé mentek az ingatlan árak, ez akár balul is elsülhet.

Az, hogy végül mennyiért jut hozzá az új tulaj az ingatlanhoz, nincs összefüggésben a vagyonszerzési illeték kiszabásával. Pl ha sokkal olcsóbban vette, mint amennyit ér, a NAV megállapíthat egy sokkal magasabb értéket is, mint amennyi a vételár volt és ez után fogja kiszabni az illetéket.

Ha az ingatlanon sokkal több a hitel, mint amennyiért elkelt az árverésen az ingatlan, akkor sajnos a maradék hitelt tovább is fizetni kell, sőt még az árveréssel kapcsolatos egyéb tetemes költségeket is. (Nincs még Magyarországon magáncsőd, ezért a tartozástól az nem mentesít, ha a fedezetet elveszti az adós.)