Albérletbe fogok költözni. Sokat hallottam arról, hogy a felek önkényeskedhetnek, de ezt nem lehet megelőzni egy részletes szerződéssel?

Van jó pár tévhit a dologgal kapcsolatban:

1. Már nem jellemző, hogy valaki a bérelt lakását továbbadja albérletbe. Ma az esetek 99,99%-ában "tuladonos" és "bérlő" a felállás, nem "főbérlő" és "albérlő".

2. Attól, hogy van szerződés még nem biztos, hogy a tulaj fog is adót fizetni (ugyanis ettől függetlenül nem biztos, hogy a NAV felé bevallja a dolgot). Szóval, ha mindkét fél fosik az adózástól, akkor is érdemes szerződést csinálni. Ugyanis ha bármi gikszer történik, és per lesz a dologból, akkor a bíróság a szerződésben foglaltak szerint fog ítélni, az pedig egy huszadrendű dolog lesz, hogy valaki fizetett-e adót. (Arról nem is szólva, hogy a NAV sok esetben sz@rik a megsértődött fél bejelentésre, mert nem biztos, hogy megéri a szűkös kapacitásokat arra fordítani, hogy Kiss Pista havi 20ezer után 8 hónapig nem fizetett adót ahelyett, hogy Vállakozó Béla jogtalanul igényelt vissza 500millió ÁFÁt).

Szóval mindenképp érdemes szerződést kötni, mert ezzel mindkét fél bebiztosíthatja magát, mint előttem is írták.

Természetesen van törvény, amelyik a lakások bérbeadását szabályozza:

[link]

A felek a szerződés tartalmáról szabadon állapodhatnak meg, azzal a megszorítással, hogy a szerződésben nem állhat olyasmi, ami kifejezetten ellentétes a törvénnyel.

A törvény szerint a bérbeadó rendes felmondása esetén a felmondási idő három hónapnál rövidebb nem lehet. Vagyis ha a szerződés három hónapnál rövidebb felmondási időt köt ki, az a kikötés törvénnyel szemben állás okán érvénytelen, jogvitában nem lehet rá hivatkozni. Mint ha ott sem lenne. A bérlő felmondása esetére rövidebb felmondási időt is ki lehet kötni.