Ingatlan átruházáskor az illetékhez ki becsüli fel az ingatlan értékét?

Akit a NAV felkér. Nem feltétlenül jön ki, esetleg csak papíron jön ki, de valójában nem, mert neki úgy kényelmesebb. Ha nem tetszik az illeték alapja, akkor lehet fellebbezni, akkor már biztosan kijön valaki.

Lefizetésnél semmi garanciád nincs, hogy miután átvette a pénzt, számodra kedvezően dönt...

Üdv!

Kérdésedre az alábbi a válasz:

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökének

1047/B/2009. APEH utasítása

az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték megállapításának rendjéről szóló 1044/B/2008. APEH utasítás módosításáról

Az illetékkiszabás alapját képező forgalmi érték megállapításának rendjéről szóló 1044/B/2008. APEH utasítást (a továbbiakban: Utasítás) - a módosításokkal nem érintett rendelkezések változatlanul hagyása mellett - az alábbiak szerint módosítom.

1. § Az Utasítás 3. § (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1) forgalmi érték: az a pénzben kifejezett érték, amely a vagyontárgy eladása esetén az illetékkötelezettség keletkezésekor volt állapotában - a vagyontárgyat terhelő adósságok, továbbá az ingatlanon a vagyonszerző javára az elidegenítéskor megszűnő bérleti jog figyelembevétele nélkül - árként általában elérhető, azzal, hogy:

a) vagyontárgy kiadására vonatkozó követelés esetén a vagyontárgy illetékkötelezettség keletkezésének napján fennálló forgalmi értéke;

b) szolgáltatás nyújtására irányuló követelés esetén a szolgáltatás - független felek közötti ügylet estén irányadó - pénzben kifejezhető értéke,

c) tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, valamint üzletrész, vagyoni betét esetén az illetékkötelezettség keletkezésének napján én’ényes tőzsdei átlagár alapján számított érték. Ennek hiányában annak a gazdasági társaságnak, szövetkezetnek, egyéb jogi személynek - amelyben a vagyonszerző tagsági jogot szerzett - az illetékkötelezettség keletkezésének napján rendelkezésre álló, a gazdasági társaság, szövetkezet, egy>éb jogi személy arra feljogosított döntéshozó szende által elfogadott utolsó számviteli beszámoló mérlegében (ilyen mérleg hiányában az alapításkori nyitó vagyonmérlegében, az illetékkötelezettség keletkezésekor felszámolás alatt álló gazdasági társaság, szövetkezet, egyéb jogi személy esetén a felszámolás kezdő napját megelőző napra elkészített zárómérlegében) szereplő saját tőke mérleg szerinti értékének a megszerzett értékpapírra, üzletrészre, vagyoni betétre jutó hányad”.

2. § Az Utasítás 6. § (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (1) Az iratok helyszínelő ügyintézőre történő szignálását, valamint az ügyintéző általi átvételt követően a helyszínelő ügyintézőnek elsőként azt kell vizsgálni, hogy az illeték (fő)osztály rendelkezik-e az illeték kiszabására illetékességgel. Ha megállapítja illetékességének hiányát, köteles haladéktalanul, de legkésőbb az irat megérkezésétől, folyamatban lévő ügyben az illetékesség hiányának megállapításától számított 5 napon belül áttenni az ügyet a hatáskörrel rendelkező, illetékességgel bíró illetékügyekben eljáró regionális igazgatóságra. Adózó által benyújtott kérelem esetén az áttételről az adózót az áttétellel egy időben értesíteni kell. A levélben tájékoztatni kell, melyik regionális igazgatósághoz történt az áttétel, és az igazgatóság milyen jogszabály alapján illetékes az eljárásra

3. § Az Utasítás 7.§-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) Amennyiben a vagyonszerző által a bejelentett érték megfelel a forgalmi értéknek, ezt a tényt az illetékügyi ügyintéző az ügyintézés dátumával és nevének olvasható formában történő feltüntetése mellett aláírásával együtt - rávezeti az illetékkiszabás alapjául szolgáló iratra.

(2) A bejelentett forgalmi érték elfogadása esetén - az iratanyagban utólag ellenőrizhető módon - az okirat mellé az összehasonlításra alkalmasnak talált ingatlanok megjelölését tartalmazó (a VISKÓ alkalmazásból kinyomtatott) listát kell csatolni, mely lista nem tartalmazhatja az ingatlan pontos címét és helyrajzi számát.

(3) Az illetékügyi ügyintéző azon vagyonszerzési ügy iratait, amelyekben a bejelentett érték megfelel a forgalmi értéknek, a forgalmi érték megállapításától számított 5 napon belül átadja az érkezés sorrendjében az illeték kiszabását végző ügyintézőnek a vagyonszerzési illeték megállapítása végett”.

4. § Az Utasítás II. fejezetének címe az alábbiak szerint módosul:

„Forgalmi érték megállapítása helyszíni szemle megtartásával”

5. § Az Utasítás 9. § (1) bekezdése az alábbi e) ponttal egészül ki:

,,e) ha az okiratból (szerződésből) nem állapítható meg, hogy’ a szerződő felek a jogügylet során az ingatlan ellenértékét haszonélvezeti jog értékével csökkentett értékben (nettó módon), vagy annak figyelmen kívül hagyásával (bruttó módon) határozták meg. “

6. § Az Utasítás 9. § (2) - (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„ (2) Helyszínelést igénylő ügyekben a helyszíni szemléről szóló végzést (értesítést) valamennyi érdekelt fél részére tértivevénnyel úgy kell megküldeni, hogy azt a vagyonszerző, vagy> annak meghatalmazottja (több vagyonszerző esetén valamennyi vagyonszerző) és az ingatlan birtokosa (ha nem azonos a vagyonszerzővel) illetve nyilatkozattételre jogosult képviselőjük a helyszíni szemle időpontja előtt legalább 5 nappal korábban megkapja. A végzés (értesítés) másodpéldányát az iratok között meg kell őrizni.

(3) A vagyonszerzőt végzéssel kell értesíteni (6. sz. melléklet) a helyszíni szemle időpontjáról:

a) ha a vagyonszerző birtokba lépett,

b) ha a vagyonszerző még nincs birtokban, de a birtokos nem ismert vagy az ingatlan üres.

(4) Az ingatlan nem vagyonszerző birtokosát végzéssel kell értesíteni (7.sz. melléklet) a helyszíni szemle időpontjáról, ha a vagyonszerző nem lépett még az ingatlan birtokába és annak birtokosa ismert. Ezzel egyidejűleg az ingatlan vagyonszerzője (több vagyonszerző esetén valamennyi vagyonszerző) részére értesítést (1. sz. melléklet) kell küldeni.

(5) A helyszíni szemléről szóló végzésben figyelmeztetni kell a szemletárgy birtokosát a szemle szándékos akadályozásának jogkövetkezményéről (eljárási bírság). A szemle megtartásának akadályozása esetén eljárási bírságot kell megállapítani (az Utasítás 8. sz. mellékletben található végzés minta alapján)

7. § Az Utasítás 12. § - a, a következő c) ponttal egészül ki:

„ c) A helyszínelő ügyintéződnek, az általa helyszínelt ügyekben a forgalmi érték megállapításához szükséges és a 3. sz. mellékletben felsorolt összehasonlításra alkalmasnak talált ingatlanok megjelölését tartalmazó listát a (VISKÓ alkalmazásból kinyomtatott)- az iratanyagban utólag ellenőrizhető módon - az okirat mellé kell csatolni, mely lista nem tartalmazhatja az ingatlan pontos címét és helyrajzi számát”.

8. § Az Utasítás 13.§- a, a következő rendelkezéssel egészül ki:

,, a) Az értékelési lapon (3. sz. melléklet) az értékelő ügyintézőnek és az értékelő bizottság tagjainak nevüket az aláírásuk mellett olvasható formában is fel kell tüntetni ”.

9. § Az Utasítás 1. sz. melléklete helyébe a jelen utasítás 1. sz. melléklete lép.

10. § Az Utasítás 2. sz. melléklete helyébe a jelen utasítás 2. sz. melléklete lép.

11. § Az Utasítás 3. sz. melléklete helyébe a jelen utasítás 3. sz. melléklete lép.

12. § Az Utasítás 6. sz. melléklete helyébe a jelen utasítás 4. sz. melléklete lép.

13. § Az Utasítás 7. sz. melléklete helyébe a jelen utasítás 5. sz. melléklete lép.

14. § Az Utasítás 8. sz. melléklete helyébe a jelen utasítás 6. sz. melléklete lép.

Záró rendelkezések

15. § Jelen utasítás az aláírását követő 5. munkanapon lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Budapest, 2009. május „25”

dr. Szikora János

az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal

elnöke