A zsidók mért sikeresebbek mint a többi ember?

Már a középkorban is létezett az irántuk való elutasítás. Nem adtak nekik földet (Európában) vagy jogot hogy saját földjük legyen, így a zsidók nem földművesek lettek mint a többség, hanem "hivatalnokok", kereskedők, üzleti ügyeket lebonyolítók, mert csak ebből volt megélhetésük. Míg a kor embere a saját földjén dolgozott, addig ők iskolába jártak és képezték magukat.

Úgy is lehetne mondani, hogy 1000 éves előnyük és tapasztalatuk van, manapság pedig ezek a területek azok amik sikerszakmák és nagy pénzeket hoznak.

Viszonylag kicsi és zárt közösség és egymást segítik. Meg gazdagok és a gyerek úgy nő fel, vagy úgy nevelik fel, hogy tud egy dologgal foglalkozni.

Pl. zongorázni mindenki meg tud tanulni elég jó szintre, ha szülőknek van pénze gyerekkortól járatni a gyereket.

- egy, a többségi társadalomtól jól elkülöníthető kisebbség gyakran sokkal motiváltabb és összetartóbb, mint a többségi társadalom. Erre egyik példa a zsidóság, de más helyekről más példákat is lehet mondani, pl. Dél-Kelet Ázsiában a kínaikat vagy a törököknél az örményeket.

-kultúra, ami jórészt a vallásból is fakad.

A zsidó vallás nem térítő vallás, tehát nem tűzi ki célul a térítést, hogy minél több embernek kéne követnie a zsidó vallást. Ha summásan akarok fogalmazni, akkor magasról tesz rá, hogy a nem zsidók miben hisznek. A zsidó vallás szerint a zsidó vallás törvényeit csak a zsidóknak, mint népnek kell betartaniuk - ők lettek erre kiválasztva, innen a választott nép fogalma -, a nem zsidóknak meg nem kell ahhoz, hogy ők is ugyanolyan jó embernek számítsanak az Úr szemében. Tehát már a vallás is arra helyezi a hangsúlyt, hogy ti a magatok dolgával törödjetek, és kiemeli, hogy ti egy nép vagytok, bármi is van.

Ha egy eszmerendszer (és itt nem csak vallásról beszélek, hanem más ideológiákról is, pl. kommunizmus), amely a világ megváltását, jobbá tételét tűzte ki céljául, és ennek eléréséhez mindenki számára önmagát tartja a legjobb vagy akár az egyetlen útnak (pl. térítő vallások), akkor ha ez az ideológia hatalomra jut, vagy legalábbis elér egy bizonyos szintet, akkor ott törvényszerűen elindulnak bizonyos változások, amik a társadalomra is hatással lesznek: a hatalom megtartása és bővítése "szent cél" lesz, amihez kialakul egy erősen hierarchizált vezetőréteg (papság, pártvezetés, stb.), amelyik igyekszik felülről dogmatizálni és tekintélyelvűségre nevelni társadalmat, egy egységes, homogén befogadó közösséget csinálni. Ez pedig az egyéni kezdeményezőkészség, új látásmódok, kísérletezgetésre való hajlam gyengülésével jár, mert arra nevelik az embereket, hogy neki felülről (a papok a templomban, a pártfunkcionáriusok a párt tv-ben) elmondják a tutkót, a megfelelő értelmezését a dolgoknak, a megfelelő látásmódot, és nincsenek ösztönözve rá, és nekik ezt már csak be kell fogadniuk.

A zsidó vallás viszont mivel nem térítő, nem a mindenki számára követendő útként, hanem egy nép vallásaként definiálja önmagát, ezért megengedhette magának, hogy ne váljon dogmatikussá és tekintélyelvűvé, helyette kifejezetten ösztönözze az egyéni útkeresést.

A hagyományos zsidó vallási oktatás is úgy ment, hogy a tanulók párokban vagy kisebb csoportokban vitatkoztak egy adott Tóra részletről (akár csak arról, hogy egy adott szónál miért éppen ez a szó van használva), igyekezve más forrásokkal összevetni, különböző oldalakról megvizsgálni, érvelne az egyik álláspont mellett majd a másik mellett is.

Ez lényegében megfelel annak, ahogyan ma is kutatnak a természettudományokban, hogy összevetni más dolgokkal, több, lehetőleg új oldalakról is megvizsgálva ugyanazt a kérdést - nem véletlen, hogy a természettudományos Nobel-díjaknál 20% felett van a zsidó származású díjazottak száma, mert ez a fajta analitikus, kritikus hozzáállás akár a magától értetődőnek kikiálltott kérdéseknél is elég erősen benne van a zsidó kultúrában.

ahogyan ugyan innen a tanulás fontossága és közpnti szerepe is a zsidó kultúrában, hogy a szülők mindent megtesznek a gyerekük tanítattásáért, még ha ez nehézségekbe is ütközik - főleg, ahol kisebbségként éltek, mert ott vagyonukat bármikor elvszthették az üldöztetések hatására, de a tudást nem lehet elvenni.

Alapból pl. a szombat, mint munkaszüneti nap, az eredetileg nem csak pihenőnap volt, hanem tanulónap. Amikor még nem voltak iskolák, és nem 8 órás munkanapok voltak, így hétköznap nem tudtak igazán foglalkozni a gyerekek tanításával, akkor minden héten egy nap erre volt szánva. Ezért pl. mikor a középkori keresztény Európában az írás-olvasás még a nemesek között se volt feltétlenül alap, az egyszerű zsidók is tudtak írni-olvasni.

tehát ha röviden akarnám összefoglalni, akkor az összeesküváselméletekre ironikusan reagálva úgy lehetne megfogalmazni, hogy lényegében pont amiatt tud a zsidó kultúra egyéni szinten ennyire sikeres lenni, mert már a legelején lemondott a világuralmi törekvésekről: a térítésről.

Kedves válaszoló, aki a válaszodat ekkor írtad: 2012-07-01 07:03

Teljes mértékben, minden szavaddal egyetértek.