Cigi, alkohol, és miért sajnáltatják az ilyenek magukat?

"Vagy csak én látom ezt így, h az ilyeneket én nem tudom sajnálni, még ha éhen hal is?"

Elég szomorú,hogy így látod,bár arról nem tehetsz,hogy nem tudod a helyükbe képzelni magadat...az élet nem csak fekete és fehér...

Én is ismerek ilyen embereket...és tudod,hogy miért csinálják?Mert senki sem "pofozza fel" őket...azért isznak vagy cigiznek,mert az az egyetlen örömük az életben...kétségbeesésükben egyszerűen képtelenek reálisan gondolkozni...nem hiszek el,hogy ha pár hónapig nem isznak vagy nem cigiznek,akkor abból a pénzből talán ki lehetne lábalni a bajból...vagy legalább el lehetne indulni az ellenkező irányba...nem hisznek már abban,hogy lehet jobb is az élet számukra...

Én is azt mondtam volna amit a második író. Sokan olyan szinten elkeseredettek,hogy már csak a cigi és a pia az egyetlen örömük ami tompítja is a mindennapi dolgokat.

Én dohányoztam.Napi 2-3 dobozzal szívtam el.Havi szinten anyagilag elég nagy kidobás volt. Abba hagytam. Évek óta nem dohányzom. Ahhoz képest,hogy nem iszom, és nem dohányzom már a pénz így is ugyanolyan kevés mint amikor cigiztem. Egészség szempontjából jobb hogy leszoktam, de anyagi téren nincs nagyobb változás.

"Én is ismerek ilyen embereket...és tudod,hogy miért csinálják?Mert senki sem "pofozza fel" őket...azért isznak vagy cigiznek,mert az az egyetlen örömük az életben...kétségbeesésükben egyszerűen képtelenek reálisan gondolkozni..."

És akkor most sajnálni kéne őket? Hiszen mégiscsak ők döntenek úgy hogy elverik azt a keveset is ami van! Olvastam már itt is nem egy kérdést hogy két-három gyerekes(!) család nem képes kijönni a pénzből de azért a napi ("jobb" esetben csak) 1-2 doboz cigi az mindig meg van. A gyereknek hó végén talán kicsit több kajára futná ha nem a cigi és/vagy a pia lenne előbbrevaló.

Én ezt nem kétségbeesésnek hívnám hanem akaratgyengeségnek. Amitől ráadásul nincs is olyan messze már pl. az alkoholizmus. Ma egy kis pia, holnap egy kis pia mert ugyebár nincs más örömük az életben. Aztán azt veszik észre hogy minden szabadidejükben a kocsmában támasztják a pultot, még több pénz megy el piára, a gyerek meg le van ejtve, majd csak talál otthon valami ehetőt...

Nem akarom védeni a dohányosokat, az alkoholistákat meg még kevésbé, de igen szomorú az, hogy ezen múlik a hó végi kaja. Lassan az az életcél, hogy ne haljunk éhen és ne fagyjunk meg télen. Ez valahogy nem normális dolog.

Mert az, hogy valaki cigit vesz és nem cukrászdába megy vagy színházba vagy akárhova, az egy dolog, de hogy ezen múljon a kaja, az nagyon gáz.

hat en is total kivagyok az ilyen emberektol, bár én sajnálm öket, mert nem elég nekik a rossz anyagi helyzet, még valaminek a rabjai is ami nem csak haszontalan de egyenesen káros...

csinált tavaly egy netes ujsagiro csaj egy nöknek szánt oldalon egy tesztet, hogy 1 honapig minimálbérböl fog élni és blogot irt belöle. na azzal kezdte, hogy minden napra LEGALABB 1 doboz cigit vett, aztan latta hogy nem fog kijönni, ezért utána dohányt vett és sodort cigit csinalt. kb 20 ezer forintot költött cigire a minimálbérböl és közben meg vinnyogott hogy csak száraztésztát bir venni meg krumplit. érdekes volt látni ennek a kevés pénznek az ilyen modon valo elköltését, valoszinüleg sokaknak ugyanigy néz ki a havi bevásárlás vagy még rosszabbul.

Nekem is ez volt a véleményem, ameddig nem láttam hogyan is zajlik a valóságban a szegénység és a függőség kapcsolata. Itthon a pénz beosztását láttam, illetve hogy a fő cél a kölkök elindítása az életbe, nem a napi kiadások fedezése. Teljesen normális hogy nekem is ezek váltak fontossá. Aztán láttam azt ahol a gyerekeknek semmijük nincs, iskoláztatásuk a törvényekben meghatározott ideig tart, illetve semmiféle hosszútávú elképzelés nincs csak átvészelni a napokat, közben a fokozatos elszegényedés is munkálkodik a felszín alatt aminek lelki vonzata már egészen fiatalodon érződik.

És rájöttem egy idő után hogy ebből a helyzetből kiba nehéz kitörni. Végzettség nélkül, kiszolgáltatott pénzügyi helyzetbe, magas megélhetési költségekkel kb. évtizedek alatt lehetne változtatni. Tegyük fel keres egy négytagú család havi 150et elmegy belőle 40-50 cigire és mellette nyomorognak, ha nem költenék el cigire akkor se tudnák félretenni hogy később jobb legyen, elmenne ugyanúgy a megélhetésre. Így meg legalább van valami ami örömöt okoz...

érdekes, mi éltünk úgy, hogy havi 20-25ezrünk volt kajára és tisztító/pipereszerekre 2 évvel ezelőtt és annyi alkoholt vettünk csak, hogy egy-egy vacsorához legyen egy finomabb, minőségi bor és mégis normális kaja volt, illetve nem alkoholba és cigibe fojtottuk a bánatunkat és nem abban leltük az örömünket, hogy seggrészegre ittuk magunkat, hanem szerveztünk ingyen programokat: bringázás, túrázás ;)

szóval, aki a megélhetése kedvéért, pláne a gyerekei megélhetésének kedvéért nem képes lemondani a bagóról és a piáról, az ne sírjon, mert nem tudom sajnálni