Hogy lehet civil szervezetes sátrat nyitni a nyári fesztiválokon?

Itt megtalálsz mindent:

Az oktatásért felelős miniszter a 2007-2010. évekre nem dolgozott ki középtávú közoktatás fejlesztési tervet. A megyei fejlesztési tervek az előírások hiánya miatt a nonprofit fenntartók irányába mérhető célokat, pontos feladatokat nem fogalmaztak meg, továbbá nem tartalmazták a fenntartók teljes körét és az ellenőrzött önkormányzatok felénél a jegyzők nem értékelték a nonprofit fenntartók feladatellátását.

A jogi szabályozás a sajátosságok figyelembevételével meghatározta a nonprofit fenntartók és közoktatási intézményeik feladatait, működési feltételeit, azonban a nem normatív – közoktatási megállapodással, egyedi döntéssel nyújtott – támogatásokra vonatkozó egységes eljárási rendet nem fogalmazott meg. A jogi szabályozás a sajátosságok között nem írta elő az intézmények alapítását és átalakítását megalapozó valós igények felmérését. Az igényfelmérés hiánya miatt 8 fenntartó intézményeinek kihasználtsága nem érte el a 60%-ot, és 2 fenntartónál a tevékenység módosítását követően derült ki, hogy a bevezetett új szolgáltatásra nem volt igény. A közoktatási feladatellátás engedélyezési rendszere nem biztosította a szükséges garanciákat a közoktatási feladatok eredményes ellátásához, a fokozatosan megteremtendő intézményi feltételek teljesülésének, biztosításának ellenőrzési gyakoriságát nem határozta meg.

A rendelkezésre álló központi nyilvántartási rendszerek a nonprofit fenntartók közoktatási feladatra kapott költségvetési és uniós forrásait, továbbá a közoktatási célra felhasznált pénzeszközöket és azok hasznosulását nem egységes szempontok szerint tartalmazták.

A fenntartók a 2007. évi 6 milliárd forintos bevételüket 2010-re 10,4%-kal növelték. Az időszakban a közoktatási feladatok finanszírozása négyötöd részben költségvetési forrásból, egyötöd részben államháztartáson kívüli forrásból valósult meg. A költségvetési törvények a nonprofit fenntartóknak a helyi önkormányzatok feladatellátásával megegyező mértékű normatív támogatást biztosítottak. A fenntartóknál az ellátott gyerekek, tanulók összlétszáma 2007. és 2010. között mindössze 0,7%-kal nőtt, ugyanakkor – a normatív támogatások csökkenése miatt – az egy ellátottra jutó normatív támogatás összege éves szinten átlagosan 9,1%-kal csökkent. A költségvetési forrásból biztosított egyházi kiegészítő támogatást az egyházak – az előírásoknak megfelelően – a közoktatási szolgáltatást ellátó intézményeikre fordították.

A fenntartók nem normatív hazai és uniós támogatásai 2007-ről a 2010-re 54,3%-kal nőttek. A nem normatív államháztartási támogatásokon belül az önkormányzattal, illetve az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodással kapott támogatások 22%-os csökkenésével azonos mértékben nőtt a kapott uniós támogatások aránya. Az oktatásért felelős miniszter pályázati kiírás alapján megkötött közoktatási megállapodás keretében támogatta a sajátos nevelési igényű, a magatartási, tanulási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, a hátrányos helyzetű és rászoruló gyermekek, tanulók nevelésében résztvevő fenntartók tevékenységét, de a dokumentumok nem rögzítették, hogy ki tekintendő rászorulónak. A hazai és uniós támogatásokért versenyző 21 fenntartó pályázatainak kétharmada nyert támogatást, amit a kiírásoknak megfelelő célokra, a kompetencia alapú oktatás és a pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztésére fordítottak.

Az államháztartáson kívüli bevételek 17,8%-kal nőttek úgy, hogy az ellenőrzött fenntartók közül 5 ilyen forrást nem szerzett. Az államháztartáson kívüli forrás többségében szülői, támogatói befizetésekből, egyesületi tagdíjból, tanulói alkotások és tárgyi eszközök értékesítéséből, bérleti díjból származott, amit a fenntartók az intézmények működtetésére és a körülmények javítására fordítottak.

Az ellenőrzött fenntartók a közoktatási feladatellátásban növekvő részt vállaltak, mert a gyerek- és tanulólétszám országos csökkenése mellett az általuk oktatottak száma kis mértékben növekedett. Az intézmények választási lehetőséget jelentettek a szülők számára az állami, önkormányzati közoktatási rendszer mellett. A megkérdezett szülők az óvoda választásánál annak jó hírnevét, a gyerekekkel való jó bánásmódot, a nevelési program tartalmát vették figyelembe. Az iskolaválasztásnál az iskola szellemisége, képviselt értékrendje volt az elsődleges szempont. A magas szintű idegen nyelvoktatást fontosnak, de a tagozatos, emelt szintű humán és természettudományos oktatást, illetve a sok informatika óra biztosítását a legkevésbé fontos feltételeknek tekintették a megkérdezett szülők. A normatív támogatások csökkenése mellett a kapott közoktatási szolgáltatásokkal a gyermekek, tanulók szülei minden fenntartónál elégedettek voltak. A fenntartóknál az egy pedagógusra jutó gyerek-, tanulószám a szakiskolai oktatás kivételével minimálisan emelkedett, de így is minden oktatási szinten az országos átlag alatt maradt. A költségvetési támogatásokat az iskolai oktatás feladatainak ellátásához hatékonyan használták fel, mivel a normatív támogatás 8,6%-os csökkenése mellett a megtartott órák száma ennél kisebb mértékben, 1,2%-kal csökkent és nem maradtak el feladatok.

A fenntartóknál a kompetenciamérés szempontjából az eredményesség csökkent, mivel a tanulóik az országos átlaghoz, illetve saját korábbi eredményeikhez képest is rosszabbul teljesítettek. A jogszabályban meghatározott átlaglétszámoknál az óvodai csoportok, a gimnáziumok 5-8. évfolyamai és a szakiskolák kivételével, alacsonyabb létszámmal működtek. Ezt az intézmények egy részénél az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, illetve a tehetséggondozó tevékenység indokolta, máshol a szülői befizetések teremtették meg az alacsonyabb létszám fenntartásának feltételeit.

A fenntartók a jogszabályban meghatározott tanítási órákat biztosították, azon felül további órák megtartását is engedélyezték és finanszírozták. A pedagógusok kötelező óraszámának 2007. évi tanévkezdéskor hatályba lépett emelése nem eredményezte a vizsgált fenntartóknál a pedagógus létszám csökkenését, mert a fenntartók államháztartáson kívüli forrásaikból finanszírozták a pedagógusok megtartását.

Az ellenőrzött fenntartók 43 intézménye közül 2 pedagógus továbbképzési programmal, 6 éves beiskolázási tervvel nem rendelkezett, a többinél a pedagógus továbbképzési szabályozások összhangban voltak a fenntartók által jóváhagyott nevelési-pedagógiai programok céljaival, hozzájárultak az eredményes feladatellátáshoz. Annak ellenére, hogy a pedagógusok továbbképzésére biztosított költségvetési támogatás 2010-től megszűnt, az ellenőrzöttek saját és pályázati forrásokból biztosították a továbbképzések folyamatosságát.

A jogszabályban előírt fenntartói feladatoknak az ellenőrzött 30 fenntartó közül 25 hiányosan tett eleget. Ezen belül a közoktatási törvényben meghatározott fenntartói irányítási feladatokat 14, a közzétételi kötelezettséget 16, az állandó saját alkalmazotti létszámra vonatkozó előírást 9, az állandó saját székhelyre vonatkozó előírást egy fenntartó sértette meg. A számviteli nyilvántartási előírásoknak 5 fenntartó nem tett eleget.

A közoktatási törvényben előírt négyévenkénti ellenőrzési kötelezettségét az ellenőrzöttek közül 7 fenntartó nem teljesítette. A kompetenciamérés eredményét az érintett fenntartók közel fele nem értékelte. Az elvégzett ellenőrzések nem állapítottak meg érdemi hiányosságokat az intézményeknél. A külső ellenőrzések egyharmadát a Magyar Államkincstár, egyharmadát az Oktatási Hivatal végezte, de nem tárták fel a fenntartói irányítási feladatok, a közzétételi kötelezettség hiányosságait.

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoltuk a nemzeti erőforrás miniszternek, hogy készítse el a közoktatás jövőre vonatkozó középtávú fejlesztési tervet, továbbá vizsgálja meg a mulasztás miatt a felelősségre vonás lehetőségét. Kezdeményezze a jogszabályokat sértő nonprofit szervezetek törvényességi ellenőrzését a működést engedélyező szervnél.

Az elkészített jelentés teljes terjedelmében az interneten, a www.asz.hu címen érhető el. Az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.