A végrehajtó vonhat e a családi pótlékból, gyerektartásból, segélyből?

családi pótlékból biztos h vonhat a többit nem tudom

ha ilyen helyzetben vagy akkor a családit kérd postán

Nem vonhat. Viszont, ha bankszámlára mennek, és végrehajtást adnak ki rá, akkor a bank nem köteles nézni, hogy milyen jogcímen megy rá utalás.

Ezekből az ellátásokból, csak a jogosulatlanul felvett ugyanolyan ellátás vonható vissza (családi pótlék, segély).

ha annál a banknál van a pénzed aki le akarja vonni, akkor a 90 %-át elveheti, ha másik bank akar vonni akkor 1 hitel esetén 33% két hitel esetén 50%-ot tilthat le. Teljesen mindegy, hogy mennyi összeg megy rá, ha 10 ezer forintot kapsz akkor abból fogja kiszámolni, ha többet akkor abból.

Sajnos én is majdnem ilyen helyzetbe kerülte és váltottam bankot, szerencsére tiltásig nem ment a dolgom mert megegyeztünk, de elég rendesen felvilágosítottak.

Az utolsó válaszolóval nem teljesen értek egyet. Lehet, hogy az Ő esetében így van (mert mondjuk hitele van a saját bankjával, és szerződésben rögzítették, hogy nemfizetés esetén mi fog történni - apró betűs részek!), de végrehajtás esetén nem. Elsősorban jövedelemből vonnak, de ilyen esetben is van "mentes" rész. Ha valakinek a nettó bére a mindenkori nyugdíjminimumot nem haladja meg, akkor nem vonhatnak belőle egészen addig, amíg meg nem haladja azt. Ez tavaly 28.500 forint volt. Magyarul ennyit mindenféleképpen meg kell, hogy kapjon a dolgozó, akármennyi letiltása is van.

Alapból a letiltás 33 % szokott lenni, de több tartozás esetén 50 %-ig vonhat a munkáltató/kifizető. De a minimálnyugdíjnak megfelelő összege akkor is meg kell, hogy kapja a dolgozó.

Akkor véglegesítsük.

A végrehajtó elsősorban munkabérre, jövedelemre adja ki a végrehajtást (főleg, ha tudja, hogy az illetőnek nincs bankszámlája). Ez esetben tartozásonként 33 % szokott lenni a nettó bérre, több tartozás esetén maximum 50 % az összes tartozást figyelembe véve. A minimálnyugdíj összegét haza kell vinnie a dolgozónak.

Ha bankszámlára adja ki a végrehajtást, akkor már lehet, hogy az egész összeg úszik, mivel a bank nem munkáltató/kifizetőhely, tehát ő nem köteles vizsgálni, hogy milyen jogcímen mennek rá az összegek. Ha a kérdésben említett 3 jogcímen, attól még vonhatják az egész összeget. Ezért szokás ilyenkor "lemondani" a bankszámláról, és postán kérni ezeket a dolgokat. Mert ilyen esetben a családi pótlékot stb. kifizető már köteles vizsgálni, hogy az általa kifizetett juttatásból vonható-e egyáltalán és maximum milyen összeghatárig a tartozás. Családi pótlékból, segélyekből csak maga az ellátás jogalap nélkül felvett összege vonható vissza.

Táppénzből például csak gyerektartás vonható, más letiltás nem. A fizetésből bármi. A nyugdíjból is, ha a végrehajtó kérte a nyugdíj összegére is a végrehajtást.

Ezekre van egy jogszabály, egy "végrehajtási törvény a bírósági letiltásokról" nevezetű.