Sajnos könnyű azt mondani, hogy felejtsem el, mindenki ezt mondja. De senki sem tudja megérteni, hogy az ember lelke háborog az igazságtalanság miatt. én repültem, ő röhög a markába és továbbra is van munkahelye. Hogy tudnék megnyugodni?
Csak azt tudom javasolni hogy keress mihamarabb munkahelyet, ami akár jobb is lehet mint az előző, jobb emberekkel.
Sajna tudom mit érzel. Én tavaly jártam így, és még a mai napig is rosszul érint. :(
Nekem hasonló esetekben mindig a nagymamám jut eszembe. Ő szokta mondani, hogy "mindenki visszakapja egyszer... A sors nem siet, de nem is felejt..."
Ezek alapján már csak ki kell várni ezt. Nem fog akkor a markába röhögni sokáig.
Csak ennyi vígaszt tudok mondani.
Köszönöm szépen azoknak, akik a takaritó nevű felhasználónak irtak vigasztaló sorokat.
Valaki irta,hogy konkrétabban irjam le az esetet, ezt nem szeretném, hátha az érintett személy is jár ezen az oldalon.
Nem szeretném,hogy lássa, mennyire fáj ez nekem.
Priviben meg irnám, de ugysem tudok semmit csinálni az illetővel, legalábbis egyenlőre nem. Bár továbbra is szivesen fogadnék ötleteket,hogy megfizessen a dolgokért. És nem csak én köszönhetem neki,hogy elvesztettem a munkahelyem,hanem még legalább 4 ember.Mindenkit kirugatott maga körül,mert csop.vez. pozicióra pályázik.
Az előttem szólónak abszolút igaza van! Nekem is ismerős ez a szituáció.
Rövid történet: kisebb cégnél voltam több mint 3 évig "középvezető", volt egy beosztottam, aki addig verte a nyálát a főfőnökségen, míg el nem küldtek és őt vették a helyemre. Kb. másfél év múlva hatalmas baklövések sorozatát követte el, több mint 3 milliós kárt okozva a cégnek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!