Állandó délutános műszakban jár délutáni pótlék?

Műszakpótlékok

A több műszakos munkaidő-beosztásban, illetőleg folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetve éjszakai műszakpótlék jár.

A munkarend lehet folyamatos, folytonos vagy több műszakos is. A folyamatos munkarendben hétköznapokon, illetve az üzemelési napokon megszakítás nélkül folyik a munka. A folytonos munkarendben nemcsak hét közben, hanem hétvégén is megszakítás nélkül végeznek munkát. A több műszakos munkarend jellemzője, hogy a napi üzemelési idő meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, ezért a munkavállalók egymást váltva végzik azonos tevékenységüket. Ilyenkor a munkarend lehet állandó műszakos, amikor a munkavállaló mindig azonos műszakban dolgozik, illetőleg váltásos, amikor más-más műszakban kell munkát végeznie.

A több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a folytonos munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a szokásosnál nagyobb megterheléssel járó munkavégzést az Mt. szerint délutáni, illetve éjszakai műszakpótlékkal kell kompenzálni.

A műszakpótlék mértéke több műszakos munkaidő-beosztásban, délutáni műszakban (14 óra és 22 óra között) a személyi alapbér 15 százaléka. Amennyiben a munkavállaló egyúttal folyamatos munkarendben is dolgozik, akkor 20 százalék pótlék illeti meg. Amennyiben a munkavállaló több műszakos beosztásban van, akkor éjszakai munkája, vagyis a 22 óra és a másnap 06 óra között végzett munkája után 30 százalékos bérpótlék illeti meg, ha pedig egyben folytonos munkarendben is dolgozik, akkor 40 százalékos pótlék jár neki. A műszakpótléknál és az éjszakai pótléknál a jogszabály nem teszi lehetővé átalány megállapítását, mint ahogy azt a túlórapótléknál megengedi. A műszakpótlék megilleti a több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót, függetlenül attól, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesítette azt.

A műszakpótlékról elmondottakból következik, hogy az a munkavállaló, aki több műszakos beosztásban dolgozik, a nappali műszak idejére nem kap műszakpótlékot, de nem jogosult ilyen pótlékra az sem, aki ugyan folyamatos munkarendben végez munkát, de műszakbeosztása rendszeresen nem változik. A műszakpótlékból kizárt az a munkavállaló is, aki egy műszakos munkarendben dolgozik és túlórázik, s ez idő alatt részben vagy egészben nem nappali műszakban végez munkát. Az állandó éjszakai műszakbeosztású munkavállaló is csak éjszakai pótlékra jogosult - kivéve, ha több műszakos munkarendben foglalkoztatják -, aminek megállapítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló például éjjeliőrként dolgozik, ami fogalmilag csak ebben az időben látható el.

Felvetődhet az a kérdés, hogy milyen bérpótlék illeti meg azt a munkavállalót, akit több műszakos munkakörben foglalkoztatnak, és a délutáni műszak befejezése után rendkívüli munkavégzésként túlmunkát rendelnek el számára. Ilyenkor a munkavállalót személyi alapbére, valamint a személyi alapbéréből kiszámított túlmunkapótlék és az éjszakai munkavégzés utáni bérpótlék is megilleti. Itt is érvényesül az az általános elv, hogy a pótlék tovább nem pótlékolható, vagyis nem a pótlékolt személyi alapbért kell a számítás alapjaként figyelembe venni, mert az többszörös értékelést jelentene.