A kripto piac mire fel tud produkálni napi 30%-os emelkedèst?
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz1.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz2.png)
![*](http://static.gyakorikerdesek.hu/p/vsz0.png)
A viszonylag alacsony likviditás és alacsony piaci kapitalizáció miatt.
Nagyjából két fő piac ami hatással van az árra a cexek azaz a központosított tőzsdék és a dexek, a decentralizált váltók.
Az előbbi úgy müködik, hogy van egy orderbook, egy megrendelés könyv és annak van vételi és eladási oldala. A felhasználók leadják a vételi és eladási megbízásaikat és a rendszer az eladási vagy a vételi könyvben ezeket sorba rendezi. Tegyük fel van egy aánlat az ajánlati könyv eladási lapján 1000 bigyulát kínálnak darabonként 100 egység pénzért. -Valaki a tőzsde egyik felhasználója. Ez a legolcsóbb eladási tétel, aztán a következő ajánlat 50 bigyula 115 egységért. Majd 300 bigyula 130 egységért.
Jön a vevő és két választása van, megnézzük most az elsőt a market áras vételt. Neki szüksége van 1050 egység bigyulára, vagy akár 5-6 vevőnek összesen ez most mindegy. Előbb elfogy az ajánlati könyből a 1000 bigyula. Onnantóm már market áron csak 50 bbigyulát lehet venni 115 egységes áron, de itt már 15%-al nagasabb az ár. Ha mondjuk egy vevő 1050 bigyulát elvisz, akkor már csak a 130 egység áras tétel marad és zutty már emelkedtünk is 30%-ot. Minnél több bigyula van 100 és 130 % között és minél nagyobb értékben, annál nagyobb vételre lenne szükség a 30%-os árhoz.
Óriási számok vannak a piacon, de ezek a piac összeségét nézve, globálisan nem olyan nagyok. Amikor már elképzelhetetlenül nagy megrendelések kellenének 1% árváltozáshoz, akkor már nem fog ennyit mozogni a kripto piac.
Ami a decentralizált váltókat illeti, ott egy likviditás pár van. Azaz Bigyulából és mondjuk dollárból is van likviditásban és ezek áregyensúlyban vannak. Egy matematikai képlet intézi az egészet, már ha a dex nem orderbook alapú hanem AMM alaú. Ez esetben ha kiveszel bigyulát, be kell raknod, dollárt a helyére a kriptóban ez általában valamilyen dollárhoz kötött stabil coin. Vagy fordítva eladáskor beteszed a bigyulát és kiveszed a „dollárt” mindezt egy okos szerződés intézi.
Ha vételed vagy eladásod során nagy mértékben veszel ki az egyik oldalról a likviditásból és teszel be a másik oldalon. Akkor bizony te magad vagy néhány vevő elég komolyan tudsz , tudtok hatni az árakra.
Vegyük például az un shitcoinok esetét, amik sokszor pár ezer dollár likviditással indulnak. Van mondjuk 3000 dollár likviditás és valaki vásárol 1000 dollárért már ott is vagyunk hogy a likviditást a haramadával növelte és az árra is komoly hatása van.
Minél nagyobb a likviditás, annál kisebb mértékben lehet hatni a piacra.
A kriptovaluták globális piaci kapitalizációjának értéke ma $3 billió, ami -10.45% változást jelent az elmúlt 24 órában és 97.11% változást az egy évvel ezelőtti értékhez képest. Ami elég nagy szám. Viszont például csak három cég az Apple, az Alphabet és az Amazon piaci kapitalizációja eggyüttesen háromszor ekkora és itt nem beszéltem a nyeresanyagok vagy éppen a gabona piacáról. Ráadásul a kriptó esetében ennek a kapitalizációnak az 56% a mai napon a BTC. Nagy számokról beszélünk, de mondjuk a teljes piacot tekintve mondjuk egy altcoin kapitalizációja és likviditása is kicsi még és ezért van ekkora hatással rá, bármilyen hangulat vagy piaci tényező.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!