Szerencsejatek(sportfogadas) olyan mint a tőzsde vagy a crypto?

"20 év alatt jöttem rá hogy nem lehet megélni belőle"

Ez egy tapasztalat.

Mindenki másképp éli meg.

A kérdés az, ha tudod, hogy egy csapat 38 mérkőzésből 12-t döntetlenre hoz, kb. minden 3. meccs.

Ki tudod-e hozni nyereségesre az évadot ?

A rövid válasz, hogy attól függ, mennyire részletesen tudod vizsgálni a tényeket.

Nagy mértékben meghatározza, hogy mennyire a szerencsén múlik valami, hogy mennyi információval rendelkezel a rendszer működéséről és a folyamatainak alakulásáról.

Ha valaki egyáltalán nem ismeri a KRESZ-t és hogy mi alapján, hogyan működik a közlekedés, akkor az is csupán szerencsejáték, hogy mikor merre mennek az autók, mikor miért állnak meg, hogyan tudsz átjutni az út túloldalára. Ha megfigyeled a működését, akkor elég hamar rájössz, hogy a lámpák szabályozzák, hogy mikor lehet menni, mikor nem, a sávok határozzák meg ki merre fordulhat, a gyalogosoknak a zebrákon lehet átjutni, stb.

Ugyanilyen minden más rendszer is. Minél több információd, megfigyelésed van a rendszer működéséről, a rendszer szereplőinek viselkedéseinek egymásra hatásáról, összefüggésekről, annál nagyobb mértékben tudsz informált döntéseket hozni.

Minél kevésbé rendelkezel információkkal, minél kevésbé látod át a rendszer működését, annál inkább véletlenszerű döntéseket hozol az információ hiány pótlására.

Ez még egy kvíz játék, vagy egy érettségi, egyetemi vizsga esetén is igaz. Hiába adom oda neked a teljes iskolai tananyagot lefedő tankönyvet, nem fogsz minden információt helyesen megjegyezni belőle. Ha eléd teszik a kérdéssort, amiben csak olyan kérdések vannak, amikre a válasz egyértelműen benne van a tankönyvben, az egyáltalán nem szerencsejáték. Egyértelmű tényeken alapuló ismeret visszakérdezés, amikre lehetséges 100% pontos válaszokat adni, tisztán tudományos, tény alapon.

Viszont amennyire nem vagy képes minden adatot pontosan megjegyezni, ami az összes kérdés helyes megválaszolásához szükséges, annyira válik mégis számodra szerencsejátékká. Mert ahol nem tudod, vagy nem vagy biztos a válaszokban, ott elkezdesz találomra válaszokat adni, hiszen nem áll rendelkezésre az emlékezetedben a biztos információ.

A Lottó, Bingó, sorsjegyek és társaik tisztán szerencsejátékok, mert a véletlenszerűen kihúzott számokon alapulnak, nincs bennük tényleges rendszer, csupán a matematikai valószínűség. Ez alapján vannak, akik próbálnak rendszert mögé látni, jobbára inkább csak vélt sikerekkel. Akinek sikerül a matematikai modellt megfelelően felállítani, az esetleg ki tudja számolni a valószínűségét, hogy mennyiszer kell ahhoz próbálkozni, hogy tervezhető eséllyel tudjon nyerni. Akik ezt kellően jól csinálják, azokat még alkalmazza is a Szerencsejáték zrt, hogy a következő újabb sorsjegyeik megtervezésében vegyenek részt. Mert ezeket nagyon komoly matematikai modellek alapján tervezik meg, hogy ahhoz még pont elég gyakori legyen a nyeremény, hogy a próbálkozási kedvet fenntartsák, viszont ahhoz ne legyen elég gyakori, hogy összességében ne a cég nyerjen rajta többet, mint a játékosok. Így aki sokat költ rá, az mindig keveset fog nyerni. Aki keveset költ rá, annak tisztán a szerencséjén múlik, hogy nyer vagy veszít. Aki hosszú távon eladja őket, annak meg garantáltan megtérül az üzlet...

A sportfogadásban a szerencsének is nagy szerepe van, mert ha a mérkőzésen/versenyen nem teljesül a papírforma, akkor a szerencse dönt. Hiába készül fel valaki tökéletesen, ha megbotlik, lesérül, lebetegszik, bármi történik, ami borít minden várható dolgot.

Bizonyos mennyiségű külső információ (statisztikák, sérülések, felkészülési szintek és egyéb kapcsolódó információk) segíthetnek nagyobb pontossággal megbecsülni a mérkőzések, versenyek várható eredményeit, de a szerencse faktor nem kiküszöbölhető belőle. Nagyon sok múlik viszont azon, hogy mennyi információhoz tudsz hozzáférni, mennyire vagy képes azokat az információkat helyesen értelmezni és a megfelelő következtetéseket levonni belőle. Hiába áll rendelkezésre egy információ, ha te nem jutsz hozzá, vagy nem veszed figyelembe annak a tényezőnek a jelentőségét. Aki viszont képes rá, hogy ezt is figyelembe vegye, annak eredményesebben működhet a sportfogadása.

A tőzsde egy rendkívül összetett rendszer. Rengeteg bróker cégen keresztül baromi sok cég és személy vesz részt a kereskedésben, akik nagyon sok megjósolhatatlan tényezőt jelentenek. Viszont mivel maga a kereskedési piac szabályozottan működik és rengeteg féle adat és eszköz áll rendelkezésre valamennyire kiismerhetők a működésének jellegzetességei. Rendkívül komoly szakirodalma van és több féle megközelítési módban is foglalkoznak vele emberek.

Vannak, akik (egy kicsit a sportfogadáshoz hasonlóan) elemezni próbálják a cégek piaci eredményeit, híreket, piaci trendeket és ezekből próbálják megbecsülni, hogy milyen árfolyam mozgások várhatók. Egyik cég túlértékelt, ezért esni fog az árfolyama, másik alulértékelt, de egyre jobban teljesít, ezért fel fognak rá figyelni és felmegy az árfolyama. Háború van, ezeket a cégeket ez jobban érinti, megy nekik az üzlet, ezért feljebb megy az árfolyamuk. Válság van, azoknak a cégeknek a termékeire most kevésbé van kereslet, stb.

Vannak, akik nem foglalkoznak a cégek hátterével, soft tulajdonságaival, hanem technikailag elemzik az árfolyam grafikonokat. Csak a grafikon matematikai/geometriai jellegű szabályosságaival foglalkoznak. Hogyan épülnek fel a hullám mozgások. Milyen gyertya jelek, hullám alakzatok, támasz és ellenállási szintek rajzolódnak ki a grafikonon, amikor az árfolyam mozgások megváltoznak. Milyen grafikon alakzatokat érdemes jelnek tekinteni, milyen cselekvést érdemes adott jelzéseknél meglépni (kivársz, veszel, tartod vagy eladsz).

Vannak, akik meg nem törődnek sem a technikai elemzéssel, sem a piac és a cégek, részvények komolyabb analizálásával. Nem kereskednek a tőzsdén, hanem csak befektetnek. Szerintük az ETF-ek, index alapok gyönyörű szépen lekövetik automatikusan a teljes tőzsde alakulását és ezzel felülteljesítik az összes szakmai okoskodást. Befektetik a pénzüket a megfelelő piacokat lefedő alapokba és rá se néznek az árfolyamra, legfeljebb időnként ellenőrzik, hogy még mindig szépen gyarapodik a pénzük, esetleg azt elemezgetik, hogy az egy-egy ország piacát leképező indexek helyett/ nagyobb régiók, más piacok indexeit is érdemes bevonni a portfólióba, egyes elemeket jövedelmezőbb lehet lecserélni másokra.

A kérdés mindig az, hogy valaki képes-e a megfelelő információkat a megfelelő módon kezelni, mik azok a tényezők, amiket nem vesz számításba és mit tud kezdeni a kialakult helyzettel.