Kigolyóztak a munkahelyemről, jól esne egy kis biztatás (? )

Nem a munkanélküliségtől félek, eddig is több lábon álltam, több munkát végeztem.

Az ütött szíven, hogy ilyen aljas, előre megtervezett hozzáállással még nem találkoztam, pedig szaladtam már bele rázós helyzetekbe. Bementem reggel teljes nyugalomban, egy óra múlva már mehettem is haza...

Lelkileg viselt meg a dolog, illetve az a jutalék se jött volna rosszul :(

A barátom is biztat, próbál lelket önteni belém, de még friss az élmény és annyira feszült vagyok, hogy őt is inkább elküldtem egy másik helyiségbe, nehogy rajta vezessem le az idegességemet.

Egy szóval, ez most egy nagyon váratlan és nagy pofon volt.

Amikor a kirúgást közölték, a főnököm korrekt volt, félrehívott, nem alázott meg.

Akkor annyira megdöbbentem, hogy az agyam se forgott. Valamit makogtam, majd összepakoltam és eljöttem. Órákkal később állt össze a mozaik, hogy mi volt a tényleges ok. Egy kollégával belenézettem a rendszerbe, amiből azóta kizártak - és beigazolódott a sejtésem. Végiggondoltam az összes lehetséges további lépést, de sajnos jogilag tehetetlen vagyok.

Több éve dolgoztam ott, hihetetlenül váratlanul ért. A második hideg zuhany akkor jött, amikor elkezdtem nyomozni és kiderült, hogy mi a valós indok.

Most össze vagyok zavarodva, rossz a kedvem, feszült vagyok (két napja történt), a barátomat nem akarom piszkálni, mert nagyon segítőkész, de annyira feszült vagyok, hogy ma jobb, ha nem beszélek vele, mert biztosan rajta csattanna - nem érdemelné meg. Nem szoktam alkoholt inni, de most kaptam egy koktélt, kivételesen meg is ittam - ettől csak bambább lettem, nyugodtabb nem.

Elnézést, hogy itt vergődök, de anonim könnyebb kiadni a belső forrongást, mint a közeli embereknek...