Vajon valaha meg fog szűnni a pénz? Lesz helyette valami más? Vannak erről manapság elképzelések?

Biztos, hogy meg fog szűnni.

Nem lehet most még tudni, hogy mennyi ideje van hátra az emberi civilizációnak, de leginkább csak évtizedek. (Nem az emberi fajnak, hanem a civilizációnak. Maga a faj évezredekig is fennmaradhat, csak épp nem a mai civilizációs/társadalmi formájában.)

Évszázadokkal biztosan nem számolhatunk, mert nem növekedhet a végtelenségig.

Az a nukleáris válság semmi nem volt ahhoz képest, ami lesz itt 50-100 éven belül, amikor a bolygó bizonyos részei élhetetlenné válnak pl. vízhiány miatt, s onnan többmilliárdnyi ember megindul majd a lakható(bb) részek felé. Az ott élők pedig majd jól megvédik magukat.

Afrika és Ázsia bizonyos részei pl. manapság is fulladozik az általuk felhalmozott szemétben.

Ezenfelül nem az orosz diktátor az egyetlen elmebeteg, akinek hatalmában áll tűzgolyóvá változtatni a bolygót vagy annak bizonyos részeit.

Stb.

A penz sose fog megszunni. Az hogy mi van mogotte, kotabla, gyongy, arany, egy bankjegy, kriptovaluta irrelevenas. Valami koztes eszkoz kell hogy ne bartelezzenek az emberek.

A kp meg mindjart megszunik, par tiz ev es mindenki kartyazik majd, az meg tenyleg minimalis valtas lesz hogy a kartya alatt kripto vagy szamlapenz mozog

A pénzre azért van szükség, mert egyik ember/család sem képes teljesen önellátó módon létezni és a szükségleteiket kielégítő erőforrások végesek. Így az ezekhez való hozzáférést valamilyen rendszer alapján szükséges korlátozni.

Amíg az ősközösségben több volt a könnyen hozzáférhető erőforrás, mint ahány embernek osztoznia kellett rajta, addig nem volt szükség az elosztást szabályozó közvetítő eszközre. Bárki ki tudott menni az erdőbe bogyókat szedni, vadászni, halászni, fát vágni kunyhó építéshez, tűzrakáshoz. Egyéb eszközökre, erőforrásokra meg szükségük sem volt, így el tudták magukat látni, nem kellett üzletelni, beárazni a dolgokat. Még ha felosztották a munkát egymás között, akkor is egy kis közösségben könnyen rendezhető volt, hogy amíg te elmész vadászni, addig én tüzet rakok és ha meghoztad a húst, akkor együtt eszünk.

Onnantól lett a pénznek jelentősége, hogy az emberi élet egyre összetettebbé, kifinomultabbá vált. Egyre több specializált eszközre lett szükség. Ezek előállítása szaktudást, tanulást, sok időt, energiát, erőforrást igényel. Amíg a kovács patkót, fegyvert, kapát készít, addig nem tud magának vadászni, főzni, stb. A földműves növényeket termeszt, nem ér rá se vadászni, se bonyolult szerszámokat készíteni.

Amíg kevés ember kevés eszközt csere-berél egymással, addig megoldható, hogy a kovács által készített kapáért zöldséget ad a földműves, a vadász meg húst a vadászathoz használt fegyverekért. Viszont minél több féle specializált eszközt csere-berélnek egymással az emberek, annál nehezebb ezer féle különböző termékben nyilvántartani minek mennyi az aktuális árfolyama.

Sokkal egyszerűbb egy köztes érték képviselőt kijelölni és egységesen abban számolni mindennek az árát. Hogy ezt az érték mérő kreditet milyen néven emlegetik, az teljesen mindegy, de valamilyen érték képviselő szükséges az árfolyam konverziók egyszerűsítéséhez.

Mivel minden erőforrásunk egyre inkább korlátozott, elkerülhetetlen, hogy az elosztásukat valamilyen szempont alapján felosszuk. Az élelmiszer nem magától kerül az asztalra, emberek sokat dolgoznak érte, hogy legyen étel. Az ivóvíz sem magától kerül a pohárba, hanem komoly infrastruktúrákat kell kiépíteni, karbantartani, működtetni, hogy legyen vizünk. Az energiával, mindennel ugyanez a helyzet.

Ahogy fogynak a kőolaj készletek, a klímaváltozás miatt fogynak a megtermelhető területek, a környezetszennyezés miatt egyre kevesebbé válik az egészségesen fogyasztható víz, élelmiszer és hús, az erőforrások elosztása egyre inkább behatárolódik és drágul, egyre nehezebben hozzáférhetőkké válnak.

A fejlett nyugati világban ez kevésbé jelent akut problémát, de Afrikában és a harmadik világ országaiban évtizedek óta nem sikerül megoldani. Ami miatt egyre többen vándorolnak el ezekről a területekről és vándorolnak a jobb körülmények közt élő országokba - amiken ezért egyre nagyobb nyomás van, hogy az erőforrásaikat még több ember között kell megosztani. Emiatt egyre többen vándorolnak a világ fejlettebb részeire és ez a jelenség csak tovább fokozódik majd.

Ha rendelkezésünkre állna egy olyan technológia, amivel korlátlan mennyiségű energiát és élelmet tudnánk előállítani (mint a Star Trek vagy az Orville sci-fi sorozatainak a replikátora), vagyis fel lehetne számolni azt, hogy hiány van bármilyen javakból, akkor elvben lehetségessé válna a pénz felszámolása, mert a technika mindent biztosít mindenkinek, csak kérni kell.

Viszont akkor is maradnának rendezésre szoruló társadalmi problémák, amik megoldására eddig a pénznél nem nagyon sikerült jobb megoldást találni. Ha az embereket a megélhetés nem kényszerítené munkavégzésre, mert alanyi jogon jár nekik az étel, víz, lakhatás, minden, akkor hogyan lehet elérni, hogy az emberek mégis dolgozzanak és a társadalom számára hasznos dolgokkal töltsék az idejüket üres élvezkedés helyett?

Még ha a fizikai dolgok korlátlanul elérhetők és nem kell érte senkinek dolgoznia, akkor is szükség volna emberi munkára. Tanítani, rendet fenntartani, takarítani, embereket gyógyítani. De ha mindenki pont ugyanúgy megkaphatja a luxus ételeket, italokat, tárgyakat munka nélkül is, akkor miért törné magát bárki, hogy tanuljon, teljesítsen, dolgozzon? Milyen más és igazságosabb módszer lenne rá, hogy az embereket ösztönözni tudd rá, hogy minél többet ki tudjanak hozni a képességeikből és minél több hasznos dolgot tegyenek a társadalom egészének hasznára? Akiket a több pénzhez és javakhoz való jobb hozzáférés sem képes motiválni rá, hogy a jobb érvényesülés érdekében tanuljanak, dolgozzanak, teljesítsenek, azokat vajon hogyan máshogyan lehetne motiválni rá, hogy egy erőfeszítés nélkül is korlátlan kényelmet és luxust kínáló világban mégis akarjanak tanulni, dolgozni és mások számára hasznos tevékenységet végezni?