Valójában aki saját pénzből csinálja meg a napelemes beruházását az hogyan kalkulál? Milyen megtérülési idővel számol a beruházását mennyi idővel tudja hasznosan kitermelni?

Havi 20 ezer volt a gáz, 10-12 ezer a villany.

Gázról ment a főzés, melegvíz, fűtés.

Most indukciós főzőlap, villanybojler és 4db klíma van.

A gázszámla lecsökkent 7500ra, a villany 0ft a szaldo miatt.

Durván havi 22-23 ezer forinttal fizetek kevesebet, a rendszerem 2,2m ft-ba került (7,7kw)

Jelen áron 8 év alatt visszajön az ára, plusz úgy voltam most van pénz, később bármi lehet, legalább a rezsi miatt ne kelljen aggódni.

Mi tavaly tavasszal csináltattuk meg a napelemes rendszert, akkor mindennel együtt 5,5 millió forintunkba került (7,6 kWp Solaredge, osztott tető, de 10-es inverterrel). Ekkor ez nem a legolcsóbb volt, nem a legjobbkor szálltunk be, de így is kereken 10 éves megtérüléssel kalkuláltunk, jelenleg is ez a felállás. A fő indok az volt, hogy bizonytalan volt az áram ára, ezért döntöttük el, hogy a félretett pénzünk egy részét ebbe fektetjük. Ha addig nem változnak az áramárak, akkor a szaldó lejártával pont meg fog térülni a rendszer. Utána lehet nem lesz akkora "hozama", mint eredetileg terveztük, de rosszul biztosan nem járunk. Én ráadásul nem gondolom, hogy az áram ára csökkenni fog a jövőben, sőt, szerintem növekedni fog, így a megtérülés még hamarabb is bekövetkezhet.

Ezen felül ha a gyerekek elköltöznek (valószínűleg idén), elgondolkodtató egy fűtős klíma átmeneti időben, így lehetne spórolni a gázzal. Vagy akár egy kicsit alulméretezett hőszivattyúval átmeneti időre a klíma helyett, mert azzal a melegvíz is kevesebb energiából meglenne, kiváltva a villanybojlert.

#5 ápr. 28. 18:22

Én is azt valószínűsítem, hogy emelkedni fognak az áramárak a jövőben, de félek attól is, hogy a negatív árakra hivatkozva nem fogják tíz évig sem megtartani a szaldót.

Egyrészt a németek elég rendesen megtolták a megújulókat, másrészt Magyarországon nagyon sok ipari napelempark létesült, viszont szélerőművek terén rosszul állunk (nincs lehetőség napsütésen kívüli megújuló termelésre).

Tartok tőle, hogy az egész rendszer problémáját meg fogják próbálni a HMKE-re ráhúzni, holott nem kizárólag a HMKE-sek tehetnek erről.

Hőszivattyúnál (ez alatt nyilván a levegő-víz hőszivattyút érted) a lényeg, hogy jól legyen megtervezve és megépítve (ez nagyon fontos, sokan nem értenek hozzá(!)).

Jellemzően nem a HMV előállítását fogja jó hatásfokkal megcsinálni (bár villanybojlernél jobb lesz), és leginkább padlófűtéssel lehet a hőszivattyú előnyeit kihasználni.

A klíma (levegő-levegő hőszivattyú) is jó ötlet - ha nincs padlófűtés, lehet, jobb is mint a "hőszivattyú", amennyiben el tudjátok viselni a légáramlatot.

A jobb gyártók ezt is elég jól meg tudták oldani.