A nyugdíjcélú megtakarítások hogyan védettek az inflációval szemben?

A biztosítók nyugdíjcélú megtakarításai meg a nyugdíjpénztárak olyan költségekkel működnek, hogy el kell őket felejteni. 3-6% beépített negatív hozammal fixen lehet számolni éves szinten ezek esetében. A legtöbb olyan befektetési portfoliot alakít ki az ügyfél kockázatára, amit az ügyfél is ki tud alakítani magának.

A nyugdíjcélú megtakarításokat érdemes mindenkinek önállóan kialakítani. Ez pedig egy erősen részvénytúlsúlyos portfolio kell legyen. A részvénypiac 20-30 éves távon biztosan felülteljesíti az inflációt, mert az infláció az nem más mint a vállalatok árbevétel emelkedési üteme, együttesen a profit növekedési üteme. (A profit még az inflációnál is jobban nő, ha a bérköltségek növekedési üteme alulmúlja az inflációt - márpedig globális szinten alulmúlja)

Erre találták ki az indexálást.

Részletesen itt olvashatod el, hogy mi az:

[link]

Nekem pl. a nyugdíjbiztosításomnál évente 5% az automatikus indexálás mértéke. De minden évben nyilatkozhatok, hogy ha ettől eltérő mértékű indexálást kérek, vagy ha az adott évben egyáltalán nem kérek indexálást.

"Nekem pl. a nyugdíjbiztosításomnál évente 5%"

Az, hogy pl. a 10-edik évben 1,63-szor több pénzt fizetsz be, nem óvja meg a korábban (pl. az első évben) befizetett pénzed reálértékét. Ha a biztosításodnak nincs az inflációnak megfelelő hozama, akkor a befektetés veszít a reálértékéből.

"A nyugdíjcélú megtakarítások hogyan védettek az inflációval szemben?"

Elvileg a tagok pénzét befektetik (részvénybe és/vagy kötvénybe) és annak a hozama kompenzálja az inflációt. Csak éppen nem tudnak akkora hozamot létrehozni. (Ezt ellenőrizni lehet a nyilvános kimutatásaikban.)

A befektetések hozamához még hozzáadódik az szja visszatérítés. Ami a költségek levonása után kb. 15%. De csak egyszer, nem évente. Ha a nyugdíjig még 15 év van hátra, akkor az durván számolva évi 1%.

Ezzel szemben most a lakossági inflációkövező PMÁP államkötvények -nem piaci okokból- a többinél magasabb hozamot biztosítanak. Ezt érdemes kihasználni és a nyugdíjpénztárba csak minimumot (vagy semmit) fizetve a maradékból PMÁP-ot venni.

És csak akkor kezdeni a komolyabb befizetést a nyugdíjpénztárba, ha a helyzet változik vagy az évek száma -mint a visszatérítés osztója- kellően alacsony lesz.

A nyugdíjbiztosítást meg érdemes messze elkerülni.

#3: "A részvénypiac 20-30 éves távon biztosan felülteljesíti az inflációt, mert az infláció az nem más mint a vállalatok árbevétel emelkedési üteme"

Milyen jól jártak azok a boomerek, akik Altavistába, Enronba, General Electricbe meg Nokiába fektettek.

Érteni kell hozzá. És van aki nem AKAR érteni és olyan is, aki - bármennyire hihetetlen - nem megy neki, idegenkedik tőle. De ettől még ő olyanban jó, amitől meg mi, pénzügy és befektetéskedvelő emberek idegenkedünk (pl. pisis-kakis pelenka, gügyögés, esetleg nem zavarja, ha olajos lesz a keze).

Erre találták ki normál esetben az alapkezelőket meg az ilyen nyugdíjbiztosításokat. Utóbbi arra is jó, hogy ha megszorul, véletlenül se nyúl hozzá, meg nem tudja tőle kicsalni se rokon, se senki idő előtt.

“ Milyen jól jártak azok a boomerek, akik Altavistába, Enronba, General Electricbe meg Nokiába fektettek”

Ez nem szakértelem hiánya miatt lett volna bukta a boomereknek hanem a diverzifikáció hiánya miatt, amihez nem kell szakértelem.

#9: Látom, nem ment át. Akkor milyen jól járt, aki csak bizonyos százalékát, mondjuk 30% osztotta el Teslába, Google-be vagy Applebe és a maradék 70-et állampapírokba, amik csak most szárnyalnak (amikor amúgy 2x akkora a valós infláció, mint amennyit hoznak), egykoron 2-3%-ot hoztak, nyugatabbra negatív kamattal mentek.

A diverzifikáció is valami univerzális bullshit lett, közben meg főleg az IDŐSEBB vagy dolgozni egyáltalán nem akaró, de már nagyon magas tőkét felhalmozott FIRE követőknek jelent inkább amolyan elsimított alacsony növekményt, amiből túlélnek egy több éves medvés időszakot, mert olyankor az állampapírokból csemegéznek. Ha meg azok megint 1-2%-on mennek, akkor meg már a részvény, ingatlan és más fog megint emelkedni és annak a hasznát lehet lefölözni a napi megélhetésre.

Amíg viszont a bűvös első millió össze nem jön (gyengébbek kedvéért nem forintban, hanem dollárban, euróban), addig a hozammaximalizálásra kell törekedni. Természetesen védeni kell a tőkét, de azzal mit érsz, ha előre kiszámított kockázat mellett 60-70 éves korodra lesz meg a 100-150 milliód, az is csak akkor, ha addig valami nagyobb kiadás be nem üt (pl. magánba nem tudom mennyi a csípőprotézis, térdprotézis műtét, de fogorvosra el fog menni ennyi éves korodra 10-15 millió alsó hangon és légy nyugodt, az követni fogja az inflációt, tehát ha a hozamod emiatt 20% lesz évekig, akkor az meg 30-40%-kal fog emelkedni).

Amúgy az valóban így van, hogy "az infláció az nem más mint a vállalatok árbevétel emelkedési üteme, együttesen a profit növekedési üteme.", csak egy évtizedek óta fedezetlen pénzekkel túlhúzott gazdaságban sokszor még a menedzsment is benézheti, mert 1-2 üzlet meghiúsul, kitör egy covid vagy háború és borul a terv és amíg nem "Too Big to Fail" méretű a vállalat, addig eltűnik a süllyesztőben (ezt hívja a közgazdaságtan teremtő rombolásnak, a fedezetlen pénz elpárolog, mindazok tőkéje, akik oda fektettek), te kisemberként már csak akkor értesülsz róla, amikor a bálnák rég eladták a pozíciójukat.