A kereskedők miért adják el az állampapírt, ha amaz lejártakor biztos lenne a hozam?

Ha valaki kereskedési céllal tart (vagy shortol) államkötvényt, akkor arra spekulál hogy az árfolyama rövidtávon nő (vagy csökken).

Ilyenkor nem a nemfizetési kockázat miatti hanem a kamatkozkázat miatti árfolyamváltozásra kell gondolni, ami csak a fix kamatozású, nem lakossági hanem intézményi papírok esetében releváns, amikor a hozamgörbe lefelé (vagy felfelé) tolódik.

2051/G-t 46,3%-on vettem, kb. 3 héttel később 62%-os áron ment el, ez 15,7% nyereség, évesítve meg 272,133333%-os.

Részemről az a legnagyobb bánat, hogy csak 1 havi fizetésemből vettem és nem az egész megtakarításomból, így kevesebb mint egy havi élelmiszer jött ki belőle és nem 13 havi fizetésnek megfelelő profit.

Elismerem hülye voltam és hallgattam a gyakoris "szakértők"-re, leszavazóemberekre, akik a befektetésemet és engem is fogyatékos, retardált, stb.-nek titulálták és ezért nem mertem meglépni nagyobb összeggel.

Egyrészt gratulálok a reemek spekulációhoz.

Másrészt kételyt ébreszt bennem a tényleges üzletkötéssel kapcsolatban, hogy milyen spekuláns az, aki még a nyereséget sem tudja kiszámolni? 66/46,3-100%=33,9%.

Igazad van, 15,7% névérték nyereségként kellett volna írnom (Tudom nem mentség, éjszakai műszakban toltam le 12 órát).

A %-os nyereség pedig: ((62/46,3)-1))*100= 33,909287257%

Nyereség Ft-ban: 231 500/46,3*62-231 500= 78 500Ft

Nem spekuláció volt, illetve részben igen az volt :) Úgy gondoltam rövid távon amit vesztek máshoz képest a névleges 4%-os éves kamattal, ami a valóságban 4/46,3*100= 8.6393% éves kamatnak felelt meg hosszú távon 28 év valamit biztos nyerek, ha megáll és normalizálódik az infláció.

Köszi a korrekciót!