Miért létezik még fosszilis energia?

Gondolom a pénz és a hatalom miatt.

Az energia szektor haszonélvezői sok melót és pénzt tettek az eddigi infrastruktúra kiépítésébe. Ebből minnél több lóvét akarnak kisajtolni. Az új infrastruktúrák nagy volumenű kiépítése költséges.

Villamos energia tárolása nem egyszerű, bár az is megoldható elvileg.

Fosszilis energiával fűteni szerintem galádság. Miért nem fűtünk inkább komposzt hővel? Organikus anyagból organikus anyag keletkezne, miközben hőt adna le. Most meg tüzeljük el a fát, lesz belőle CO2 meg hamu.

"A világon a házak fűtését, közlekedést "ingyen" meg lehetne oldani"---Nem lehetne ingyen megoldani!

"hiszen napenergia, szél, víz, földhőből végtelen van."---Nincsen végtelen mennyiségben, sőt az időbeli eloszlása sem egyezik meg a fogyasztási igényekkel!

"Mégis fát, szenet, gázt használunk."---Ez csak rajtad áll, a saját döntéseidért ne másokat hibáztassál! Ki tiltotta meg neked, hogy a pénztárcáddal szavazzál és a "napenergia, szél, víz, földhőből" válasszál kedved szerint???

"Mert ipari méretekben a villamos energia tárolása nem megoldott"

Nem teljesen igaz. Van pl. Ausztriában olyan megoldás, hogy többlettermelés esetén felszivattyúzzák a vizet egy magasan fekvő tárolóba. Amikor meg kell a plusz energia, ráengedik a vizet egy turbinára.

Lehetne még használni bazi nagy szuperkondenzátorokat vagy lendkerekeket.

Az biztos hogy ezeknek az alternatív megoldásoknak jó nagy hely és anyag igénye van.

Nem tudom, hogy milyen hatásfokkal lehet vizet bontani. Mert talán az is lehetne egy tárolási módszer. A plusz energiával hidrogént előállítani, majd azt üzemanyagcellában vagy gázturbinában delejjé alakítani, amikor kell.

Mammut-szivattyú hatásfoka 25-45% (számoljunk 45%-al), a turbina hatásfoka meg 40-90% közötti (számoljunk 90%-al), optimális esetben (1*0,45*0,9=0,405) a tárolásra szánt energia 40,5%-át lehet visszanyerni.

Soha nem lesz optimális a rendszer, párolgás, meghibásodások, időjárás, optimális hatásfoktól való eltérés, stb., de ha ezektől eltekintünk így is 2,5X-ör több energiát kell betenni, mint amennyit kivenni tervezünk.

Amennyiben ingyen épülne a tárolórendszer (ez még az álomvilágban sem kivitelezhető) az árban így is jelentős növekedés következne be!

A vízbontás nagyon költséges és energiapazarló a keletkező H2 gázt pedig gázmotorba kéne vezetni, aminek a hatásfoka CH4-al keverve is csak 40-45%-os. A pontos értéket nem tudom, mi még ezt úgy tanultuk, hogy kb. 1,7-er energiaigényesebb a víztározós energiatárolásnál, de a nagy előnye a palackos tárolás és mobilitás.

#8

Igazad lehet, ilyen hatásfok és infrastruktúra igényesség, bonyolultság problémákat valószínünek tartok.

Lehet trükközni.

Pl. a tároló kapacitás 10%-át jó hatásfokú és strapabíró szuperkondenzátorokkal valósítod meg, a maradék 90-et meg pl. a vízszivattyús módszerrel.

A lengő terhelések nagy részét a kondik vinnék jó hatásfokkal, ami a kondik kapacitásán túl van, azt vinnék a nagyobb kapacitású, rosszabb hatásfokú tárolók.

9#

Sajnos ez nem így van. Áramot tárolni nagyon nem éri meg. Bizonyos adottságok (természetes víztározó), már kiépített infrastruktúrák hasznosítása esetén jó dolog, de nulláról kiépíteni ilyen rendszerkeet kész bukta. Venni az áramot kifizetődőbb.

Spórolni ott lehetne, hogy a lakások fűtését megújuló energiákból oldanák meg hatékony szigetelés és okosan vezérelt szellőztetés mellett.

Így egy lakás több napig is képes tárolni adott hőmennyiséget, nem probléma a megújuló rapszodikussága.

Az autók töltésénél szintén lehetne olyan érdek, ami alapján a lakosság inkább megújulóval tölt. Az autó aksija képes viszonylag hosszabb idejű tárolásra.

Ingyen nem lenne így sem, de spórolni lehetne a nem megújuló energiákkal.