Mikor derül ki, hogy mennyi lesz jövő évre a nyugdíjemelés?

A szokásostól lényegesen magasabb infláció miatt a szokásostól lényegesen magasabb lesz.

Majd megállapítják valamikor, és mivel a szokásostól magasabb lesz, harsogni fogja a rádió, TV, és a neten is rengeted dicsekvő kormánypárti politikus dicsekvő nyilatkozatát fogod találni: "megvédtük a nyugdíjakat!", "örömhír a nyugdíjasoknak, ennyivel többet hoz a postás januárban", "ennyivel nő januárban az átlagnyugdíj" stb. Nem tudsz kimaradni belőle, ha akarsz se.

A Magyar Közlönyben pedig meg fog jelenni a rendelet, pontos értékkel és a pontos felsorolással, hogy kik jogosultak rá.

Az más kérdés, hogy a magasabb százalékkal nem kéne dicsekedni, mert a kiadások sokkal nagyobb mértékben nőttek, nőnek.

Sohasem jelentette be az MNB. Az inflációs adatokat a KSH állapítja meg és közli, annak alapján születik a kormányrendelet az emelés mértékéről. Fizetni pedig az Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága fizet. Nem tudom, mi szerepe van ebben az MNB-nek?

A kormányrendelet a Magyar Közlönyben fog megjelenni, nyilvános, ingyenes oldala van; ha figyelni akarsz valamit.

Nagyon meglepődnék, ha a neten nem rajzanának a híradások, hogy tudnád úgy használni a netet, hogy el tudod kerülni az azonnali tudósításokat.

A január elsejei nyugdíjemelést nem a közölt aktuális inflációs adatok alapján állapítják meg, hanem a költségvetési törvényben tervezett tárgyévi fogyasztói árnövekedés alapján.

Ha a tervezettől nagyobb a tényleges fogyasztói árnövekedés, akkor novemberben végeznek korrekciót, január elsejétől visszamenően.

↑ 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 62. §

A 2023-as költségvetési törvény vonatkozó része:

„18. A nyugdíjemelés, egyes illetmények és meghatározott díjak, támogatások és járadékok alapjának mértéke

63. § 2023 januárjában a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 62. § (1) és (2) bekezdése alapján esedékes nyugdíjemelés meghatározásánál 5,2%-os fogyasztói árnövekedést kell figyelembe venni.”

A nyugellátásról szóló törvény hatályos teljes szövege elolvasható

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár).

A 2023. évi költségvetési törvény 2023. január 1-től hatályos teljes szövege elolvasható

itt: [link] (Net Jogtár), vagy

itt: [link] (Nemzeti Jogszabálytár).

Mégsem kellett az MNB december 22-i jelentésére várni.

Nem tudom, hogy lemaradtál-e a hírről, de így már talán nem fogsz: [link]

Nincs, aki megkérdezze, hogy miért nem az infláció mértékével emelik?

S még kihangsúlyozzák, hogy a nyugdíjak értékének a megőrzése a cél.

✎ 7/ válasz: „Nincs, aki megkérdezze, hogy miért nem az infláció mértékével emelik? S még kihangsúlyozzák, hogy a nyugdíjak értékének a megőrzése a cél.” (2022. dec. 13. 21:32)

Mert a nyugdíj vásárlóértékének megőrzése nem azt jelenti, hogy a tárgyévi infláció mértékével kell emelni, hanem csak az előző évi inflációhoz képesti növekedés mértékével.

Ha A évben 6,5% az infláció, a rákövetkező B évben 15%, majd a következő C évben 22%, akkor

• mivel B évben (15-6,5=) 8,5 százalékponttal nő az infláció, azaz, 8,5 százalékponttal nőnek a szolgáltatások, termékek árai, így 15%-os infláció mellett a 8,5%-os nyugdíjemelés értékőrző.

• mivel C évben (22-15=) 7 százalékponttal nő az infláció, azaz, 7 százalékponttal nőnek a szolgáltatások, termékek árai, így 22%-os infláció mellett a 7%-os nyugdíjemelés értékőrző.

Legjobb tudásom szerint az inflációt éves szinten adják meg ilyen esetben.

Ha idén 22 százalék, akkor jövőre 22 százalékkal kell emelni, hogy nullán legyünk.

Mondok egy példát, 100 forint a tojás, a nyugdíj meg 100 ezer. Tehát 1000 darabot lehet venni belőle.

Ha 20 százalék az infláció, akkor 120 forint lesz a tojás, 20 százalékkal kell emelni a nyugdíjat 120 ezerre, hogy 1000 tojást lehessen venni belőle.

Így marad meg a vásárlóértéke a nyugdíjnak.

Őszintén megmondom, hogy az A-B-C hülyeségedet nem tudom felfogni.