Fizetett ünnep elszámolása hogyan történik?
Ahány munkahelyen voltam, annyiféleképp számolták.
1. havibéres, akkor nem számít
2. órabéres, munkaidőkeretben, kereskedelem, folyamatos csak nappal A-B műszak : úgy számolták, hogy ha éppen az én műszakom volt és dolgoztam, akkor annyi órára, mondjuk 11 óra, akkor fizették 11 órában a fizetett ünnepet, plusz fizették a munkaszüneti napra járó túlórabérrel növelt órabért, ergo 11 órára kaptam 3x-os órabért. Ha nem esett rám a fizetett ünnep, akkor semmi. Egyébként szombatra, vasárnapra is járt. Ha nem dolgoztam, akkor csak 1x-es bért fizettek x órára.
3. órabéres, munkaidőkeretben, folyamatos csak nappal, 12 óra/nap, A-B műszak: hétfőtől péntekig a fizetett ünnepeket kifizették 8 óra alapbérrel mindkét műszaknak (szombat-vasárnapra nem), majd a többi napokon kellett teljesíteni a munkaidőkeret szerint előírt óraszámot.
Ezen a munkahelyen többségben volt az 5+2 napos normál munkarend, kisebbségben az 5*12órás egymást váltó munkarend.
4. órabéres, munkaidőkert, kereskedelem, de nem A-B műszak, hanem össze-vissza. Na ez a kérdés, hogy itt hogyan kéne, hogy elszámolják.
Elmondták, de szerintem nem korrekt.
Kiválasztom, hogy A vagy B műszak szerint szeretném, hogy számolják, aztán onnantól úgy fizetik. Mert van A-B műszakos munkarend többségében, de van helyettes munkarend, ami rendszertelen.
válasza:Jol elbeszelgetsz magaddal.
Folyamatos munkarend nincs!
válasza:Sajátos fogalmakat használsz; nem csak folyamatos munkarend nincs, hanem fizetett ünnep és túlóra sincs. Az előbbi: munkaszüneti nap + húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, az utóbbi: rendkívüli munkavégzés.
Munkaszüneti napon (január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26.), továbbá húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék illeti meg a munkavállalót.
Órabéres munkavállaló esetén egyszerű a számolás: a felsorolt napokon történő, munkaidőbeosztás szerinti munkavégzés esetén kétszeres órabért kap.
Havibéres dolgozónál adott módon ki kell számolni az órabérét, és annak alapján kap száz százalék pótlékot, minden, a felsorolt napokon ledolgozott órára.
Munkaszüneti napon végzett rendkívüli munkavégzés esetén száz százalék pótlék jár; a bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít.
Bár írtad, de nem jár háromszoros bér.
Ha teljesen munkaidőbeosztás szerinti a ledolgozott idő, akkor a felsorolt napokon száz százalék pótlék jár. Ez kétszeres órabért jelent.
Ha munkaszüneti napon csak rendkívüli munkavégzés történik, akkor a ledolgozott időre száz százalék pótlék jár, másik pihenőnap, illetve pihenőidő biztosítása esetén ötven százalék. Ez kétszeres, vagy másfélszeres órabért jelent.
Ha munkaszüneti napon a munkaidőbeosztás szerinti munkaidőn túl rendkívüli munkaidőt is elrendelnek (pl. 8 óra munkaidőbeosztás szerinti munkaidő és 4 óra rendkívüli munkaidő), akkor a munkaidőbeosztás szerint ledolgozott időre (a példában 8 óra) száz százalék pótlék jár. A rendkívüli munkaidőre (a példában 4 óra) száz százalék; másik pihenőnap vagy pihenőidő biztosítása esetén ötven százalék pótlék jár. Nem jár háromszoros bér egyetlen percre sem.
Hogy milyen munkaidőbeosztásban alkalmazzák a munkavállalót, az, a pótlék szempontjából mindegy. Olyan szempontból számít, hogy beosztható-e a felsorolt napokon munkavégzésre, vagy sem. Ha beosztható, és beosztották, akkor annyi időre jár a száz százalék pótlék, amennyi időt munkavégzéssel töltött az adott napon. Ugyanez áll a rendkívüli munkavégzésre is, annyi, hogy arra vagy száz-, vagy ötven százalék pótlékot kell fizetni, attól függően, hogy kap-e helyette másik pihenőnapot, pihenőidőt.
A munkaszüneti napokon, továbbá húsvét- vagy a pünkösdvasárnap, vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén fizetendő pótlék mértékét a Munka Törvénykönyve 140. § (2) és (3), továbbá 143. § (4) és (5) tartalmazza.
Nagyjából rendben is lenne, de vegyük az alapesetet, amikor hétfőtől péntekig dolgozik az ember napi 8 órában. A munkaidőkeret heti 40 óra. Ha a hétfőtől péntekig tartó időszakban van egy munkaszüneti nap, akkor a dolgozó szomorú lesz, mert nem tudja teljesíteni a 40 óráját az adott héten és így kevesebb pénzt kapna. De a jó állam bácsi elrendelte, a dolgozó ne kapjon kevesebb bért, legyen kifizetve neki a kieső idő, így lett a munkaszüneti napból fizetett ünnep. Ha hétvégére esik az ünnepnap, akkor mivel úgysem dolgozna, így nem csökken a jövedelme.
De mi van akkor, ha valakinek olyan a munkaidőbeosztása, hogy 12 órákat dolgozik egy nap és adott hónapban, amikor egyébként 21 nap esik hétfőtől péntekig, akkor a dolgozónak 14 napot kell dolgoznia, hogy meglegyen a 168 óra, ahogy az általános munkarendben dolgozónak. Igaz, hogy dolgozik szombaton és vasárnap is, ha szükséges. A gond ott van, hogy ha a 12 órás dolgozónak pihenőnapjára esik az ünnepnap. Akkor ő ledolgozza a 168 óráját, amennyi elő van írva, azonban a 8 órában dolgozó ember nem dolgozza le. Akkor az egyik ember 168 órát dolgozik és kap 168 órára járó bért, míg a másik csak 160 órát dolgozik és megkapja a 160 órára járó bért, PLUSZ a kieső 8 órára járó bér helyett a 8 órányi távolléti díjat.
Tehát bizonyos embereknek fizetik az ünnepnapot, másnak meg nem.
De ne az legyen a válasz, hogy a következő hónapban meg pont fordítva lesz, így hosszú távon senki se jár rosszabbul! Dönthet úgy a munkáltató, hogy átszervezi a beosztást úgy, hogy az ünnepnap eleve pihenőnap legyen.
Ezért azt tartom korrekt alkalmazásnak, hogy ha ünnepnap hétfő és péntek közé esik, akkor kifizetik mindenkinek a 8 óra távolléti díjat, de azokat a napokat úgy tekintik, mintha nem is léteznének.
Ilyen volt például a vízműnél, ahol az 5*8 órás dolgozók is ugyanannyi órát dolgoztak, mint az 5*12 óra munkában eltöltött nap, 5 pihenőnappal váltakozva dolgozók.
Ha egy munkahelyen -kereskedelemben- hétvégén is dolgoznak, és az általános munkaidőbeosztásuk olyan, hogy kéthetes periódusban dolgoznak (heti inverz), de az adott munkahelyen vannak állandó helyettesítők is, akiknek a munkaidőbeosztása rendszertelen, akkor ott nagyon előnytelen helyzet is kialakulhat bizonyos munkavállalók számára.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!