Mi lehetne jobb hosszútávú befektetés az S&P 500-on kívül, és ha ez olyan jó befektetés, miért nem csinálja mindenki hosszútávon?

- Szinte senkinek sincs fölös 10millió forintja 20 évesen, ha van is, abból lakást vesz, hogy legyen hol laknia.

- Nem mindenki akar 40 évet várni a sok pénzre. (Megjegyzem, ha 7% lesz a hozam, máris csak 150millió, nem 500.)

- Az emberek pénzügyi tudatossága nem éri el az általad megálmodott szintet. Egy állampapírt nem tudnak megvenni. Részvény ETF-ről a 99% nem is hallott.

Az ideális az lenne, ha a szülő tenne el 10milliót a gyerekének akkor 40 évesen oda tudná neki adni. De 10millió/gyerek azért elég sok pénz.

"Miért nem csinálja ezt mindenki akinek van felesleges pénze?"

Mert, az emberek többsége:

1. Televannak sztereotípiákkal a részvénypiac felé, 10 random embert megkérdezel 9 azt fogja felelni, hogy full bukó az egész, holott még egy ETF-et sem tud megkülönböztetni (de nagy eséllyel definiálni sem tudja) egy Forex-től és CFD-től (utóbbi kettő jött általában szembe az embereknek, amik tényleg bukók ha nem vagy nyakig benne a témában, és ez ráhúzta az árnyékot a publikum előtt az egész részvénypiacra, hiába tesz ki legalább ugyanakkora részt a másik oldal)

2. Fogyasztók. Beállnak a mókuskerékbe, ledolgozzák a 8-12 órájukat 40 éven keresztül aztán kész. Informálódni, fejlődni nem tudnak vagy akarnak, nincs kitartás bennük. Rendszeresen előkerül az "úgyse fog sikerülni". Munka végeztével általában jön az a kifogás, hogy "fáradt vagyok, kidolgoztam a belem, pihenni akarok" aztán ezt egy 22-es csapdája által egész életükben folytatják.

3. Ez mondjuk szorosan a 2. ponthoz kapcsolódik. A többség ott követi el a hibát, ha az életében el is ér valamilyen pénzbeni, keresetbeni fejlődést akkor egyből hozzáigazítják az életszínvonalukat is.

Keresek évi 1 millióval többet? Akkor már nem A4-el hanem A6-tal fogok járni. Megveszem a T. H. inget 30 rongyért csak, hogy mutathassam a világnak, hogy van pénzem. Elégetik a pénzüket az emberek a pillanatnyi örömszerzés oltárán.

4. Nem tudnak hosszútávban gondolkodni. Nagyon nagy többségben az emberek a mának, maximum a holnapnak tudnak élni. Talán, de az is már ritkább eset tudnak pár éves távlatokban gondolkodni, de 20-30 évesben már tényleg nagyon kevesen. Pedig önmagában minden ennyi időt igényel, hogy normálisan kiépüljön. Legyen szó egzisztenciáról, vállalkozásról, vagy éppen jövőt építő részvényportfólióról. Időben kell elkezdeni és nem holnapra kell várni az eredményt.

5. Nem hajlandók tanulni. Ha megnézed nem hiába ilyen piramis alakú a társadalom felépítése. A középső, legnagyobb részt alkotó átlag megragadt a maga kis szintjén, egyszerűen nem akar, de nem is érez hajlamot arra, hogy feljebb lépjen az életben. Mert az már energia -és időbefektetéssel jár.

Nagyjából ezek az indokok szerintem.

Nem hiába van a föld népességéhez képest maroknyi sikeres ember. Megszállottság, elhivatottság és embertelen sok kemény munka kell.

Ellenben ha nem adod fel és csak csörtetsz a cél felé, egyszer eléred.

És akkor fognak elkezdeni azok fanyalogni és irígykedni rád, hogy te ezt elérted, akik az egész életüket eldorbézolták, vagy sokkal inkább elpocsékolták pillanatnyi örömökre, aztán ott állnak majd 40+-osan kvázi úgy, hogy semmi nagyot nem értek el az életben.