Rosz tulajdonsag ha a penz tud leginkabb boldoga tenis engemet ?

Mivel az agyi kapacitásod egy ösztönlény szintjén van, jó leszel kubikolni.

Katasztrófa a helyesírásod.

Minden viszonyítás kérdése.

Ha jobban élvezed a pénzed számolgatását vagy a vele kérkedést, mint a barátaiddal beszélgetést, akkor nem nagyon szeretnék a barátod lenni, hiszen úgysem értékelnéd a barátságunkat.

Ha azért az emberi kapcsolatokat és egyéb értékeket képes vagy normálisan kezelni, akkor akár elviselhető mértékű is lehet. Sőt akár még pénzsóvárságnak sem feltétlenül kell, hogy tűnjön.

Főleg, ha képes vagy megtalálni az egészséges egyensúlyt a pénz és más egyéb boldogság faktorok között. Ha az életed többi területe is rendben van és nem minden a pénz körül forog, ezek közül a pénz csak egy erősebb terület, az akár lehet normális is.

A mértéke sem mindegy. Ha csak sóvárogsz a sok/több pénz után, másra se tudsz gondolni és megkeseríti az életed, hogy több pénzre vágysz, de képtelen vagy elérni az álmaidat, az kimondottan beteges tud lenni.

Lehet viszont pozitív ösztönző is. Ha motivál, hogy tegyél érte és el is tudod érni, hogy kitermeld azt a pénzt amivel elégedett vagy. Ráadásul még elégedettséggel is tölt el és be tudod érni annyival, amennyit el tudsz érni, nem vágysz telhetetlenül még többre és többre, akkor akár egészséges is lehet.

Ha még arra is a pénzben keresed a megoldást, amire egyértelműen nem a pénz a megoldás, pl. a szeretetedet is csak pénzzel tudod kimutatni, pénzt ajándékozol, drága dolgokat veszel az embereknek, de közben egy kedves szavad sincs, nem öleled meg őket, nem tudod kifejezni, hogy szereted, csak költesz rájuk, az kimondottan szánalmas tud lenni. Főleg mivel a legtöbb embernek pláne az ilyen emberek környezetében pont nem a pénzre szokott szükségük lenni és ha te képtelen vagy megadni nekik, mert csak a pénzben tudod kifejezni a szereteted és törődésed, akkor máshogyan, de ugyanúgy megnyomorítod őket, mint ahogyan te megnyomorodtál, mire ide jutottál.

Minden a részleteken múlik...