Szerintetek mekkora fizetés/bevétel számít ma jónak Magyarországon?

Engem lenyűgözni semmi ilyesmivel nem lehet, ugyanis pont nem érdekel. Egyik pasimról sem tudtam soha, hogy mennyit keres, mert nincs hozzá közöm.

Az én szemszögemből nézve a havi fél milla amúgy már elég jó.

Ha úgy kezdődik a társalgás, hogy "alkalmazott leszel és bent kell ülnöd 8-17ig" akkor a fizetési el se jutunk.

Semmire se megyek havi 1 millával, ha közben agyilag megőrülök a mindennapos bezártságtól és mókuskeréktől.

Kérdésre a válasz: Minél több, minél kevesebb munkával és korlátozással annál jobb.

Ha kell szobát, garzont bérelni, akkor legalább nettó 350, család nélkül.

Ha van család, legalább nettó 800 per fő.

Szeretnék nyugdíjra is félretenni.

Házra is. Képzésekre, kulturálódni is.

A hazai átlag ennek a közelében sincs. Zsebpénzt adnak az átlagnak.

Nem lehet egy összeggel lenyűgözni. Ez csak pénz. Persze biztosan azért fogom fel ezt ilyen könnyedén, mert nem igazán kellett még nélkülöznünk amióta kereső felnőttek vagyunk a férjemmel, de én azt gondolom túl anyagias a világ. Sosem az a kérdés, hogy hogy érzed magad? Mi a helyzet, hogy vagytok? Sokkal inkább, hogy "azta új tv-t vettetek?" "Amerikában nyaraltatok?" "Új autótok van?" stb. és közben jönnek a sanda pillantások, hogy ezt ugyan már megint miből!? Nem tök mindegy?

Az, hogy mi számít jónak, az igencsak egyénfüggő. Mi mindig arra törekedtünk, hogy az életszínvonalunkat ne igazítsuk a bevételeinkhez, mert akkor nincs az a pénz, ami elég lenne havi szinten. Nagyjából a bevételeink feléből élünk, a másik fele megtakarítás célú és így van ez jól. Ez persze azzal jár, hogy hiába keresünk ketten 1+ milliót, igenis megnézzük, hogy mikor mire költünk. Most pl. autó vásárlás előtt állunk. Egy olyan autóra van szükségünk, amit 4-5 évig használhatunk. Hiába tehetnénk meg, hogy vegyünk egy 6-7 milliós új autót, mire 4-5 év múlva eladnánk olyan mértékben csökken az értéke, hogy nem biztos, hogy ez lenne a jó pénzügyi döntés. Valószínű veszünk inkább egy 5-6 éveset.

Szóval hogy mi a jó fizetés, az függ az igényektől, a pénzügyi megfontolásoktól, tervektől és attól, hogy az ember hogyan bánik a pénzével. Szerintem az autó, a márkás ruha és az egyéb drága cucc, látvány elem, amit az ember a külvilágnak vesz. Nekem erre nincs szükségem. Ha a saját lakhatásodat, megélhetésedet állni tudod és még megtakarítani is tudsz mellette egy szabad szemmel is jól látható összeget, akkor jól keresel. Függetlenül attól, hogy ez 300 ezer, vagy 500. Ha keresel 1 milliót, de el is folyik a kezedből az egész, akkor a saját színvonaladhoz képest nem keresel jól.

Szerintem Magyarországon ilyen nincs. A lenézés gyakorin nettó 300e alatt jön, 500 az átlag a helyi felfogás szerint, a fölött meg nem elismerést kelt, hanem irigységet. :)

Egyébként én a valóságban is kb. ezt tapasztalom. Aki mondjuk a foglalkozásommal és a fizetésemmel van elfoglalva, az nem elismer jellemzően, hanem irigyli és ez nem feltétlenül pozitív értelmű.

Megjegyzem, aki az én fizetésem dupláját keresi, azt én sem elismerem, hanem irigylem, mert az már nem feltétlenül a tisztességes, rögös úton keresi mindezt. :) A fizetése miatt nem tudok elismerni senkit. Az életpályája miatt inkább. És ha ezt is látom mögötte, akkor tudom őszintén azt mondani, hogy igen, ő bizony megérdemli.