Másnak sincs a hónap végén/elején pénze még nem jön meg a fizu?

Nem bántani akarlak, de erre a kérdésre milyen választ vársz?

Magyarországon a létminimum havi 90ezer forint/fő.

A ti bevételeitek meg 100ezer környékén vannak és abból éltek 3-an.

Persze, hogy nincs semmi pénzetek hó végén. Az a csoda, hogy egyáltalán bármilyen szinten elvagytok ennyi pénzből.

És igen vannak Magyarországon olyanok, akik létminimum fölött élnek. Olyanok is vannak, akik a többszörösén, ők még félrerakni is tudnak. De ez az információ rajtad sajnos nem segít.

Kérdező, én teljesen megértelek. Elég csóró családban nőttem fel, vagyis óvodáskorban még jó volt a helyzetünk, aztán kezdődött a szegényedés. Nekünk nem csak hó végén, de hó elején se volt pénzünk. A nagyszülők pénzeltek minket, ezért maradtunk fenn a vizen. Számlákra, hitelre elment az egyik szülő fizetése, a másiké maradt kajára és minden másra. 5-en voltunk a családban, az egyik szülőm a minimálbért kapta, a másik a garantált bérminimumot. Később egy picit jobb lett a helyzet, mivel anyám kapott egy jobban fizető állást, aztán viszont megint rossz helyzetbe kerültünk, mert bátyám után nem járt a családi, se az adókedvezmény és vagy 30 ezerrel csökkent a havi bevételünk. Nem dolgozott 23 éves koráig semmit, szóval anyámék tartották el. Nekünk ez a 30 ezer ft 10 évvel ezelőtt sokat jelentett.

Mindig mindent 2x meg kellett gondolni, hogy megvesszük-e. Ruházkodni alig volt pénzünk, kaja sokszor szendvics volt (kenyér, vaj, olcsó szalámi vaj, parizer). Nyaralás, hobbik, szórakozás? Álmodni se mertem ilyenekről. Annyi, hogy volt net plusz kábeltv, heti 1x elmentem a haverokkal olcsó piát inni és kb. ennyi.

Inkább tanultam, olvastam, filmeztem.

Szerettem volna már tiniként kitörni ebből, de nem volt rá lehetőség. A városomban és környékén semmi diákmunka nem volt középsulisoknak, csak egyetemistáknak volt lehetőség. Pedig mentem volna árut pakolni, gyárba stb. Azonban tanév közben csak egyetemistákat kerestek mindenhová. Összesen 2 nyáron tudtam dolgozni, de az is szar pénz volt és csak 1-1 hónapig tartottak.

Aztán persze jelentősen jobb lett a helyzetem, amikor egyetemen elkezdtem dolgozni. Tök jó gyakornoki helyem volt, nem kerestem rosszabbul mint anyámék. Azóta pedig fényévekkel jobban élek, mint akkoriban. Már néhány éve főállásban dolgozom, így azért könnyebb.

Neked azt tanácsolom, hogy keress munkát és dolgozz amennyit tudsz, amíg nem megy a tanulás rovására.

Ja annyit, hogy 27 vagyok.

Előző voltam