Másnak is kiesett az elso 2-4 hónap a babával?

Nekem fordítva volt. Eszik-alszik baba volt a kislányom, megszoptattam, aztán 2,5-3 óra alvás, kb. észre se vettük, hogy itt van. A hasa 3x fájt összesen, rájöttem, hogy a reggeli kávémba rakott tej miatt, átálltam 3in1 kávéra, és soha többé nem volt ilyen gond. Az első egy hónapban 2x ébredt szopni éjjel, aztán 1x, 2 hónapos korára átaludta az éjszakát. Tejem a 3. napra beindult, és ömlött, de addig is volt előtej, ő szépen szopott, nem kínlódtunk ezzel sem.

De mielőtt utálni kezdtek, nappal 1 hós kora után rosszul és keveset aludt, 4 hónaposan éjjel is elkezdett kelni. kb. 6-7 hónapos korára már annyira sokszor kelt, hogy nem tudtam megmondani, hányszor voltunk fent éjjel, kizárólag cicivel aludt vissza, ha nem kapott, üvöltött, kínálhattam bármivel, csinálhattam bármit. Így elkezdtünk együtt aludni, hogy legalább felkelnem ne kelljen, és valamennyit pihenhessek. De ezt a 6-7 hós kort is tippelem, hogy nagyjából onnantól mehetett így, mert pontosan nem emlékszem. Innentől kezdve olyan 14 hónapos koráig ez ment, és így nagyvonalakban tudom, hogy mik történtek abban az időszakban és mikor (mászás, felülés, felállás, járás, fogak stb), de az apróbb dolgokra nem emlékszem normálisan, pláne időrendben nem, így összefolyik az egész. Utána beállt 5-6 ébredésre/éj, azt már egész jól tolerálta a szervezetem, onnantól megint élesen megvannak a dolgok. Most nemsoká 2,5 éves, már átlagban csak 1x kelünk, elvétve átalussza az éjszakát, éljen :D

Az enyém egy éves, nekem karácsonyig maradt ki minden.

Nehezen indult a szoptatás, mert ugyan tejem volt, csak a gyerek nem hízott eleget. Egy hónap kellett, mire kiderült, hogy hypotón és még egy, mire rendeződtek a dolgok. Addig a (fájdalmas és hosszú) szoptatás, tápszerkeverés, fejés körforgásában éltem. Aludni, pihenni nem volt idő. A karácsonyt a szüleimnél töltöttük, ott kicsit tudtam lazítani. Éjjelre belázasodtam, pedig nem fájt semmim, reggelre pedig nyoma sem volt. Szerintem simán csak kimerültem.

Januárra a melleim is begyógyultak, végre tudtuk élvezni a szoptatás és sikerült elhagyni a kiegészítést is. Az volt a hajtóerőm, hogy amíg van tejem, addig szoptatok. De utólag az mondom, nem erőltettem volna ennyire. Mivel így elvesztettük az első hetek nyugalmát és meghittségét.