A gyakorin miért reklámozzák annyira az albérletet mintha az pénzügyileg tudatos ember számára értelmes opció lenne?

Mert itthon nincs kultúrája se a bérbeadásnak, se a bérlésnek, még kevésbé a mobilitásnak.

Olyan orazágokban, ahol az emberek oda költöznek, ahol jobb munkát találnak, és a fizetéshez mérten értelmes árúak az albérletek, van ráció a bérlésben. Itthon alig van mobilitás, a jól fizető állások Pesten vagy néhány vidéki nagyvárosban vannak.

Egy ingatlan vásárlása jelentősen megköti az ember kezét, nehezebb költözni.

Olyanok is vannak az oldalon, akik levezetik, hogy pénzügyileg jobban megéri az albérletet fizetni. Na ez nettó baromság. Rendszeresen nem számolnak azzal, hogy van tulajdona a végén az embernek.

Nem arról van szó, hogy reklámozzák. De pénzügyileg tudatos emberrel is előfordulhat, hogy nincs pénze lakásvásárlásra. (pláne házvásárlásra)

Ilyenkor mi mást tehetne?

Maximum annyit lehet tenni, hogy okosan választasz albérletet. Én nem igazán vagyok pénzügyileg tudatosnak nevezhető, de mindig törekedtem arra, hogy olcsó albérletet találjak. Amikor mások fizettek ilyen 80 ezer+rezsit egy garzonra, akkor én laktam egy szobában 35 ezerért rezsivel. Nem esett le az aranygyűrű az ujjamról, pedig családi házban nőttem fel, ahol a szobám nagyobb volt, mint sokaknak a lakása és egyedül laktam benne. viszont volt annyi eszem, hogy idomuljak a körülényekhez, amennyire lehet. Ha valaki nyávog, hogy jaj neki egy egész lakás vagy ház kell albérletbe - hát egészségére...én nem csesznék el annyi pénzt.

Csak játszunk el a gondolattal, hogy szeretnék egy menő lakásban élni mondjuk Budán.

Ezt megvenni nem tudom huszonpár évesen, mert nincs önerőm, és nem telik másfél millás négyzetméter árra.

Viszont van havi 150-200 ezer arra, hogy béreljem ezt a lakást.

Szóval a törlesztőre volna, de önerőre nincs.

Ilyenkor mi legyen? Lakjak otthon és spóroljak, vagy éljek jól és spóroljak lassabban?

Életminőségi kérdés ez.

Persze, ha nincs pénzed, akkor teljesen mindegy...

A kettő egyenértékű. A döntéskor mindenki a saját egyéni preferenciáit, hozamelvárásait, likviditási szükségletét, egyéb befektetési lehetőségeit kell vizsgálja.

“Olyanok is vannak az oldalon, akik levezetik, hogy pénzügyileg jobban megéri az albérletet fizetni. Na ez nettó baromság. Rendszeresen nem számolnak azzal, hogy van tulajdona a végén az embernek.”

Van tulajdona, kb halála előtt 2 évvel.

Persze a gyerek megörökli, míg az albérletet nem. De ez csak arra érv, hogy a gyerekvállalás drága. :)

Ha megveszel egy lakást, akkor kifizeted a tulajnak az összes jövőbeli bérleti díjat előre egy összegben, az elvárt hozammal diszkontálva. Közgazdaságilag ezt jelenti a vételár, mert minden eszköz annyit ér, amennyi a tőle várt jövőbeli pénzbevételek jelenértéke. Azaz megfizeted az utódaid bérleti díjait is (a lakás leromlásának ésszerű határáig - ja igen, lakástulajként a te költséged lesz felújítani, karbantartani is)

Azaz hogyha a piac azt várta, hogy a bérleti díjak mindig emelkedni fognak és a hozam is jó alacsony a túlkereslet miatt, akkor jó drágán veszed meg a lakást. Ha a vételt követő években maradnak el a várt szaftos bérleti díjak (vagy jó olcsón tudnál bérelni) akkor bukó a saját lakásban csücsülni, az önrész leolvad a lakás piaci értékéből, lehet hogy már csak a hitelt fedezi ott már nem árt jóban lenni a bankkal.

Összességében mindenki számára a saját kockázatvállalási hajlandósága és várakozásai azok, amin múlik hogy számára melyik az optimális megoldás, és többnyire utólag mondható meg melyikkel járt jobban.

pl jobb az albérlet, ha nem akarod a tőkédet 30 millió, egy házban tudni. Akkor megéri kifizetni azt a havi 250e-et is akár albérletre.

+ ha csak ideiglenesen laksz azon a környéken, meg mondjuk projekt alapon vagy foglalkoztatva.. akkor meg főleg.

"Van tulajdona, kb halála előtt 2 évvel."

Mit érzel, amikor ilyen baromságokat irkálsz?