Próbaidő alatt felmondás, lehet e-mailen elküldeni, vagy muszáj fizikailag odaadni főnöknek a papírt?

Lehet, de ha a munkáltató azt mondja, hogy sosem kapott tőled semmit, akkor rád hárul a bizonyítás terhe, hogy valóban elküldted, valóban megérkezett hozzá, nem volt technikai hiba, ami miatt eltűnt az email a szolgáltatónál.

Sokkal egyszerűbb a 2 példány, egyiket aláírja, aztán te jobbra, ő balra.

A felmondás próbaidő alatt különösen egyszerű.

Akár szóban is megtörténhet, akár telefonon is.

Nincs kötött formája a felmondásnak.

"A felmondás próbaidő alatt különösen egyszerű.

Akár szóban is megtörténhet, akár telefonon is.

Nincs kötött formája a felmondásnak."

Miért állítjátok ezeket a butaságokat?

Az MT előírja, hogy az írásba fektetett megállapodást írásban lehet módosítani, megszüntetni.

Gondolom a kérdezőnek volt munkaszerződése, egyébként honnan tudná, hogy próbaidőn van. Ugyanis a próbaidő nem egy kötelező elem, az egy dolog, hogy a munkáltatók jelentős része él ezzel a lehetőséggel. Próbaidő akkor van, ha azt a szerződésed tartalmazza. Ha nem tartalmazza, akkor nincs.

Próbaidő alatti felmondás azonnalinak minősül mindenféle következmények nélkül. Azt, hogy Te még a próbaidő alatt mondtál fel és nincs további következménye, bizonyítanod is kell tudni. Tehát ezért IS adjuk írásba és bizonyíthatóan adjuk át a munkáltatónak (átvételi dátum).

Az MT nem zárja ki az elektronikus csatornát sem felmondás esetén, de ott feltétel, hogy a másik fél ne legyen korlátozva annak megtekintésében/megnyitásában. Na ez a része az, ami nehéz, és adott esetben jogvita tárgya.

Én a helyedben írnék egy e-mailt a munkáltatónak, fotóval becsatolnám hozzá a felmondást, majd ajánlott, tértivevényes formában postáznám is, amit az e-mailemben is megemlítenék. Ha már nagyon nem akarsz velük találkozni...

#6

Milyen káros jogkövetkezménye lehetne, ha valaki felmond a próbaideje alatt, és azt valamiért nem akarja tudomásul venni a munkáltató? Bepereli felmondásért? :D

Másrészt a jog ismeri a kézbesítési vélelem fogalmát, így amit leírtál az elektronikus kézbesítésről, az marhaság.

Nálunk simán előfordult, hogy másnap már nem jött be az illető.

Vagy a próbaidő utolsó napján küldött egy e-mailt, hogy felmond.

A munkaügyes már jelentette is ki a NAV-tól, két napon belül meg már utalták is a bért, de legtöbbször még aznap. Minden iratot a lakcímkártya szerinti címre postázott.

Pont ezért próbaidő. Magyarázkodás, felmondási idő, egyebek nélkül mehet isten hírével. És ugyanígy fordítva.

7-esnek!

"Másrészt a jog ismeri a kézbesítési vélelem fogalmát, így amit leírtál az elektronikus kézbesítésről, az marhaság."

MT 15. rész Alaki kötöttség:

" (3) A megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet."

MT 16. rész A jognyilatkozat közlése:

"(1) Az írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik... Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni."

Az csak egy dolog, hogy sok munkahely ebből nem csinál problémát, többnyire a következők miatt:

MT 15. rész Alaki kötöttség:

"(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett jognyilatkozat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - érvénytelen. Az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha a jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment."

Vagyis a dolgozó megsérti az alaki kötöttségre vonatkozó szabályt azzal, hogy nem írásban mondja fel a munkaviszonyát. Innentől kezdve ez csak akkor probléma, ha azt csinál belőle a munkáltató. De ha "teljesedésbe ment" át a dolog, akkor ennyi volt a történet. Ez annyit jelent, hogy a dolgozó akármilyen (de nem írásos) jelzésére a munkáltató megszüntetni a munkaviszonyát, tehát teljesíti a dolgozó "akaratát" és nem kakasoskodik.

Láthatóan Te még igazi szemét munkáltatóval nem találkoztál. Ha találkoztál volna ilyennel, a kisbetűs részeket is betartanád, nem csak a nagybetűvel írtakat.

Ez a jogszabály. Ezzel szembe addig lehet menni, amíg a másik fél is partner benne.

"Láthatóan Te még igazi szemét munkáltatóval nem találkoztál."

... mint ahogy gerinctelen munkavállalóval sem...