Mekkora vagyontól számítunk gazdagnak?

Elsosorban nem a vagyon, plane nem az aktualisan lakott ingatlan ara hatarozza meg.

(Legalabbis ilyen 100 millios nagysagrendben nagyon nem, nyilvan milliardoknal egy eleg stabol jelzes.)

Akkor inkabb a havi bevetel. De meg az is necces, mert ha valaki 5milliot keres, de 4,8 milliot elvisz egy hiteltorlesztes, akkor onmagaban nem sokat jelent.

Amugy a KSH oldalan eleg jol le vannak bontva a jovedelmi es vagyoni viszonyok, ott a 10. decilis mar hivhato (magyar korulmenyek kozott) gazdagnak. Annak egy tordeke a szupergazdag.

Többtényezős:

1) Kikhez viszonyítunk? A környezethez érdemes - de hát a Föld is a környezetünk, annak az átlagához (az átlaghoz később még visszatérünk) képest meg úgy egész Magyarország gazdagnak számít, hiszen itthon még a legalacsonyabb jövedelmű réteg is megengedhet magának olyan élvezeti szereket, mint a jégkrém, dohány vagy alkohol, bőven az élmezőnyben vagyunk. Ha mondjuk szűkítjük a kört akkor az EU-hoz képest már nyilván alul maradunk, de még azért ott sem mi vagyunk a legszegényebbek: ennek ellenére frappáns megállapítás, hogy az EU-ba való belépéssel minden magyar elszegényedett, hiszen megnyíltak a határok és már nincs olyan, hogy magyar társadalom - csak olyan, hogy európai. Aztán lehet tovább szűrni - a Visegrádi 4-hez viszonyítva már ugyan Magyarország a legszegényebb, de sok magyar még így is befér a gazdagok közé a régióban. Az a cigány család amelyik eladja a kőbányai ingatlanját és leköltözik Borsodba hirtelen gazdagnak fogja érezni magát, pedig az előző élőhelyén ő volt a legszegényebb: megint csak az a kérdés, hogy mit mihez mérünk.

2) Milyen korrekciós tényezőket alkalmazunk? Az előbb említett átlaghoz (számtani átlaghoz) viszonyítással pl. sokan nem értenek egyet, hiszen a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek torzítanak, ezért bizonyos agytrösztök kitalálták, hogy inkább a minta középértékéhez kéne mérni az alsó- és felső réteget. A klasszikus "felső 10 ezer" módszer meg ugye eleve nem is viszonyít semmihez. Aztán ott van a vásárlóerő, adóék, fizetőeszköz vagy épp a szociális juttatások kérdése - ezek mennyit érnek vagy épp mennyit vonnak el az egyéntől? Van ahol az állami újraleosztás tök jól működik, máshol meg a korrupció miatt csak papíron gazdagok az emberek. Mind-mind olyan dolog, amit egy tisztességes kimutatásban kezelni kéne, mert lehet, hogy aki Svédországban keres 1000 €-t az kényelmesen támaszkodhat az ottani szociális rendszerre, itthon meg ugyanolyan életszínvonalhoz el kell még költened ugyanannyit magánegészségügyre, magánbiztosításra meg magánnyugdíjpénztárra, hisz az adódóból nem kórházak és óvódák épülnek, hanem focistadion meg luxusszálloda.

3) Végül de nem utolsó sorban: hogy kategorizálod az egyes osztályokat? A klasszikus módszerek a felső és alsó 10%-ot mérik össze, aztán van olyan kimutatás amiben a felső 1% vagyonához viszonyítanak (ez kicsit demagóg, rájátszik az érzelmekre), megint másik azt mondja, hogy ne statisztika alapon közelítsük meg a témát, hanem mint ez a kérdés: azaz töltessünk ki az emberekkel kérdőíveket, hogy mennyire érzik magukat pénzügyileg biztonságban.

Szóval univerzális válasz nincs - ha mégis kéne valami kibúvós akkor azt mondanám, hogy Magyarország egy gazdag ország, ami sajnos (vagy szerencsére?) egy még gazdagabb országokkal teli tömbben ragadt, vagyis itt akár a 95-96%-ra lehet azt mondani, hogy relatív szegénységben él: azaz gazdag, de nem tudja olyanokhoz mérni magát, akik nála szegényebbek, így mindenképp szegénynek fogja érezni magát. Az is, aki 100 milliós házat örökölt, az is, aki bruttó 800 ezer forintot keres meg az is, aki jól menő kiskereskedelmi üzletet vezet, hiszen európai mércével ezek láthatatlan összegek: márpedig vásárolni csak az európai piacról tudunk. Erre találta ki a mostani politikai rendszer, hogy ha nálunk nincsenek gazdagok akkor csinálunk - de ez már talán nem ide tartozik.