Forgalmazónak vagy viszonteladónak számítunk?
Férjem 40 órás munka mellett váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványát (alanyi adómentesség keretein belül), és így 2012 óta csomagküldő internetes kereskedelem keretein belül (webshop) foglalkozunk étrendkiegészítők eladásával. Nem raktározunk, hanem úgy történik, hogy miután bejön a megrendelés, a rendelt terméket beszerezzük a nagykereskedelemtől majd postázzuk azt a vevő számára, tehát mi nem állítunk elő ilyen termékeket.
Pár hete tudtuk meg hogy 2012-ben hoztak valami törvényt, hogy aki élelmiszert gyárt és forgalmaz (ez fontos: FORGALMAZ) annak felügyeleti díjat kell fizetnie és aki eddig nem tette meg, annak visszamenőleg bevallást kell készítenie.
Most mi itt állunk, hogy mi forgalmazónak számítunk e? Ahogy írtam nagykerből szerezzük be a terméket, szerintünk mi viszonteladók vagyunk.
A NÉBIH annyit mondott, hogy ha adtunk el ilyet elmúlt években akkor meg kell csinálni....de ahogy írtam szerintem mi nem forgalmazók vagyunk, a felügyeleti díj pedig őket érinti.
Akkor most mik vagyunk? Forgalmazók vagy viszonteladók?
A bevételünk amúgy tök minimális, biztos, hogy nem jönne ki rá felügyeleti díj, csak hát nem szeretnénk büntetést azért mert eddig nem készítettünk semmit.
válasza:Ti viszonteladók vagytok az értékesítési láncban, nem termelőnek. Nincs is Nébih engedélyes tevékenységetek és helyiségetek gondolom, ha nem Ti magatok állítjátok elő a táplálékkiegészítőket mint Gyártó, vagy pl. mint Forgalmazó csomagoljátok, stb.
A felügyeleti díj alá tartozó tevékenységnek minősül:
élelmiszer-termelési, tenyésztési, vagy kísérleti célból tartott állatok forgalmazása;
élelmiszer-, vagy takarmány-termelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék, illetve a szaporító és ültetési anyag forgalmazása;
élelmiszer előállítás vagy forgalmazás, beleértve a vendéglátást és közétkeztetést;
takarmány előállítás vagy forgalmazás;
állatgyógyászati készítmény és állatgyógyászati termék előállítása vagy forgalmazása;
növényvédő-szer, termésnövelő anyag vagy EK műtrágya előállítása vagy forgalmazása;
állati eredetű melléktermék kezelése, felhasználása, további feldolgozása, szállítása vagy az ezekből származó termék forgalomba hozatala;
élő állat szállítást végző vállalkozás, továbbá élőállat-szállító járművek mosását és fertőtlenítését végző hely, az idegen állományból származó állatok fogadására kiválasztott elkülönítő (karantén), állatrakodó, gyűjtőállomás, kereskedői telep, etető-itató állomás, pihentető állomás, állatvásár üzemeltetése;
szaporítóanyag előállítása vagy tárolása;
növény-egészségügyi, állat-egészségügyi, élelmiszer- vagy takarmányvizsgáló laboratórium üzemeltetése;
állatok jelölésére szolgáló eszköz forgalmazása.
Igen köszi, mi is így gondolkodtunk. :)
Még ezt találtam, szóval ez még jobban összezavart (főleg az utolsó bekezdés):
Az élelmiszerbolti kiskereskedőknek, akik csakis és kizárólag más adóalany által forgalomba hozott élelmiszerekkel kereskednek, miért kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni?
Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (2) szakasza alapján felügyeleti díjat köteles fizetni az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki – többek között – élelmiszert hoz forgalomba.
Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete 2. cikk 6. pontja alapján: „forgalmazó: az a természetes vagy jogi személy az értékesítési láncban, a gyártón és az importőrön kívül, aki forgalmazza a terméket.”
Tehát a forgalmazás alatt értékesítést kell érteni, így az élelmiszerlánc minden „köztes” (tehát a gyártó és a végső felhasználó közötti) tagjára vonatkozóan fennáll a felügyeleti díj bevallás készítési és fizetési kötelezettség.
válasza:Forgalmazzátok, azaz eladjátok.
A forgalmazó nem feltétlenül az, aki gyártja, vagy csomagolja.
A mi cégünk pl. csomagol. A gyártó fizeti a ÉF díjat az előállítás után (felügyeleti díj köteles termék) A terméket átszállítják hozzánk, mi bérmunkában becsomagoljuk. A gyártótól megveszi egy cég, ő is fizeti a felügyeleti díjat, ő továbbadja kiskereknek, akik eladják a végső fogyasztóknak és ők is fizetik a felügyeleti díjat (a kiskerek)
Ha csak az első forgalomba hozónak kellene fizetnie, akkor csak a gyártó fizetne. De mivel nem így van, fizet a gyártó, a nagyker és a kisker (jelen esetben ti) is.
válasza:Ez tényleg érdekes. Pont jövőre van tervbe élelmiszergyártás és forgalmazás a részünkről, -igaz mi saját terméket állítunk elő a tervek szerint őstermelőként-, ami meg mentesül ez alól.
Akkor ennyi erővel felügyeleti díjat minden üzleten kívüli kereskedőnek, vagy adott esetben területi képviselőnek, "ügynöknek" fizetnie kell?
Egyébként Ti milyen jellegű étrend kiegészítőket forgalmaztok?
válasza: válasza:Ettől függetlenül a boltoknak is fizetni kell, de úgy gondoltam, ha magához a tevékenységhez nem kell Nébih engedély, (mint a Teáor 4791-nél, ami a kérdezőre is vonatkozik) akkor miért kellene neki fizetni a Nébih felé díjat? A boltok esete más, mivel oda kell a működési engedélyhez, de netes értékesítéshez nem.
Ugyanakkor élelmiszer meg neten nem forgalmazható fizikális bolt/üzlethelyiség nélkül.
De mi a helyzet a táplálék kiegészítőkkel?
Sok ezren foglalkoznak ezzel...
és itt sem írnak mást:
"Mindezek alapján tehát egy élelmiszer nagykereskedelmi vállalkozás, egy élelmiszer bolt, egy cukrászda vagy egy étterem is a felügyeleti díj alanyának számít, hiszen a vendéglátók éppúgy beletartoznak tevékenységük alapján a kötelezettek körébe."
"Egyszerűsített bevallás és százalékos díj helyetti átalánydíj vonatkozik a kizárólag végső fogyasztó számára értékesítő mikro-vállalkozásokra, amelyek évi húszezer forint összegű felügyeleti díjat kötelesek fizetni"
Pl. vitaminok (A, B, multivitamin), pl. szemerősítő vitamin, immunrendszer erősítő, memóriajavító, ezen kívül gyógyteák, fogyasztószerek, ilyesmik. Hogy "márkákt" mondjak: Dr. Chen, Bére, Revalid kapszula, Jovital (C-vitamin), Biotech termékek stb.
Az egész úgy "kezdődött" amúgy, hogy 2 hete kaptunk a nagykereskedéstől egy levelet, ahonnan a termékeket vesszük (mikor valaki megrendeli tőlünk akkor vesszük csak meg a nagykerben), hogy januártól azoknak akik élelmiszerrel kapcsolatba kerülnek (első hozzászóló be is másolta, hogy kiket érint) FELIR azonosító kell amit a NÉBIH ad ki. Enélkül nem lehet eladni semmit, ami élelmiszer. Felhívtuk a NÉBIH-t és mondták, hogy az étrendkiegészítő élelmiszer tehát kell a FELIR azonosító és ha igényeljük az azonosítót, akkor visszamenőleg be kell vallani a bevételt (de csak azt ami élelmiszerből származik!). Na most mi amúgy nem szerezzük be a FELIR azonosítót, mert megszüntetjük a webshopunkat de állítólag ennek ellenére be kéne vallani visszamenőleg a bevételt, meg a díjat befizetni.....na és most ezt nem értjük, hogy minek, ha eddig nem kellett? És miért nem kaptunk semmit, pedig rendesen be vagyunk jelentve, mármint férjem egyéni vállalkozó plusz az önkormányzatnál is volt, ahol be lehetett/kellett jelölni, hogy miket akarunk árulni....szóval ezért nem értjük miért kell bármit most csinálni 2 év után? Ráadásul így, hogy befejezzük? Miért nem tudtunk erről eddig semmit?
És első hozzászóló jól írta, hogy közünk nem volt eddig a NÉBIH-hez, nem regisztráltunk náluk meg semmi.
21:29-es
Eddig oké forgalmazók vagyunk, de még mindig nem tiszta, hogy akkor kell bevallani vagy nem? Vagy azt annak kell, aki forgalomba hozza? Mert igazad van, tényleg nem ugyanaz
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!