Kereskedelmi dolgozók, ti nem gyűlölitek meg az embereket?
Én fél évet dolgoztam vendéglátásban (pontosabban csak egy Mekiben, ez tavasszal volt), de annyira meggyűlöltette velem a munka az embereket, hogy kénytelen voltam felmondani és elhúzni - a korábban soha tervemben nem szereplő- egyetemre továbbtanulni, hogy soha többet ne kelljen embereket "kiszolgálnom". Nagyon megutáltam őket, a felmondásom előtti napon az egyik vendégnek hatalmasat be is olvastam (akkor már pont leszartam a következményeket, mert biztos voltam benne, hogy másnap felmondok), na az elmondhatatlanul jól esett. Úgy kiadtam magamból ott a feszültséget, mint még soha.
Elkezdtem azon gondolkodni, hogy Ti, akik hasonló területen dolgoztok, vajon mi a titkotok arra, hogy ne undorral kezeljetek idővel embereket (nyilván mindig akad kivétel, aki normális és udvarias)? Akik évekig dolgoznak vendéglátásban, vagy kereskedelemben, volt már konfliktusotok vevővel, vendéggel? Hogyan kezeltétek?
Én is meggyűlöltem őket, de amíg nincs jobb hely nem tudom otthagyni a kereskedelmet :/ A vevőink legtöbbje köszönni nem tud, arra sem méltat hogy kérjen hanem odavágja hogy lesz (sokszor még ezt sem csak közli a termék nevét) és elvárja cserébe hogy a tenyerünkön hordozzuk és a legfrisebbet adjuk neki mindenből.
Elvárják az eladótól hogy mindig empatikus, türelmes, segítőkész legyen, de a vevő nem ad érte semmit, pedig nem csak nekik lehet rossz napja, az eladó is ember, nekünk is lehet hogy nem úgy alakul valami az életben és nem tudunk úgy mosolyogni vagy nem vagyunk épp a legtürelmesebbek, de ilyenkor a vevőkben is lehetne annyi empátia hogy nem rúgnak még jobban belénk ha urambocsá hibázunk.
Szóval de, megyutáljuk az embereket mi is :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!