Miért kaptam egy 125ezres számlát a biztosítótól ha van biztosításom? Sos
Rpviden a sztori:11 éve balesetmentes vagyok, ezzel kezdeném. Nemrég egy parkolóban koccantam, volt kötelezőm, már a forduló után az új év is beffizetve, erte 3 héttel az új biztosítas megkötése után kaptam egy levelet, hogy 125e ft-ot fizessek be HOLNAPIG.
Ez mi? Miért? Miért van biztosításom akkor? Valaki vilagosizson fel legyen kedves, köszönöm.
Öcsém, komolyan. Elképzelem okés?
Kaptál egy levelet.
A levélben feketén fehéren csak annyi van írva, hogy:
"Figyelj köcsög, fizess 125ezret, most!"
Ennyi, igaz?
Milyen levelet, kitol, miert? Hat ha csak 2 szot irsz hogy segitsunk?
Sos
Sos
Nyilván kárrendezésre, mire. Az volt a levélben hogy az évforduló óta kárrendezés történt és emiatt fizessek be 125ezret.
Az ügyfélszolgálat előtt akartam tajekozódni mielőtt beléjük állok hogy mi a feszkes fenéért fizetek én biztosítást ha előrébb lettem volna ha a parkolóban zsebbe dugok egy 100ast aztán felejtsük el egymást. Legalább nem romlik a besorolásom, a kárt meg így is ugyis feketén fehéren én perkálon ki akkor is ha van biztosítás.
8as köszönöm szépen. Ez már közelebb vitt.
Most nem vagyok otthon hogy leírjam pontosan mi volt a levélben, de nem éppen opciónak tűnt, inkább felszólításnak és tényleg valami nevetséges 2,3 napos határidő volt a csekken. Ez így biztosan nem volt bene hogy ha megtérítem ez meg ez lesz. Ha nem térítem, akkor meg az. Inkább az hogy ennyi volt a kártérítés, itt a csekk.
Furcsa, ha előzmény és indoklás nélkül csak úgy kárösszeget követel a biztosító.
Ha a károkozás az évforduló után történt, akkor ez nem lehet díjkülönbözet, mert biztosítási év közben emiatt nem módosíthat díjat a biztosító. [↓*¹]
Károkozás esetén a biztosító felajánlja a károkozónak a kárösszeg 45 napon belül történő megtérítésének lehetőségét; ha ezzel él a károkozó, akkor nem kerül visszasorolásra a bonus-malus rendszerben. [↓*²] Erről, kellő tájékoztatás mellett, kizárólag a károkozó dönthet.
A KGFB törvény meghatároz eseteket, amikor a biztosító visszkeresettel élhet, azaz, adott összeghatárig a vezetőtől vagy az üzembentartótól követelheti a károsultnak kifizetett kárösszeg megtérítését. [↓*³] De nem csak úgy ukk-mukk-fukk és találja ki a károkozó, hogy mi van, hanem részletes indoklás kell hozzá.
────────────────────────────────────────────────────────
*¹ 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról 24. § (1)
────────────────────────────────────────────────────────
*² 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól 7. §
────────────────────────────────────────────────────────
*³ 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról
„Visszkereset
34. § (1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.”
────────────────────────────────────────────────────────
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!