Ilyenkor mi a hivatalos eljárás? Feleznek, vagy lehetséges amit apám mondott?
A helyzet röviden: apám és édesanyám 30+ éve házasok, apám megrögzött alkoholista, amikor anyum megmutatta a számlákat, folyton őrjöngött, hogy fizesse ő ki őket - nyilván nem tudta a saját fizetéséből, mert hárman vagyunk testvérek és abból a pénzből minket látott el, és fater mindig elitta a pénzt, vagy elosztogatta a kocsmai haverjainak/elpókerezte, drogozta. Most lett olyan rossz a helyzet hogy már csak 1 hónapunk van eladni a lakást (már hirdetjük egy ideje) és apám szerint a bank "titkon árverezi" a lakást, a tudtunk nélkül és ha sikerülne is eladni a bank nem engedné, és valamilyen titkos weboldalon hirdetik, cím és képek nélkül csak a paramétereket és az árat megjelölve.(:D?) Ez igaz? Tényleg csinálhatnak ilyet? A másik, hogy apám szentül hiszi, hogy csak övé lesz a ház után maradt pénz, nem kell feleznie anyámmal és mehet az utcára, őt nem érdekli. Ez is igaz lenne? A lakás anyum nevén van, mivel apám akkor is épp nagyon részegen volt a kocsmában és nem volt kedve elmenni aláírni a papírokat, viszont ugye mivel 5+éve házasok, feleznek minimum. Valaki fel tudna világosítani a helyzetről?
(Valamint nézzétek, tudom egyikőjük sem ártatlan.. de kérlek a kérdésekre koncentráljatok! Nyilván nem szeretném, ha egyikőjük is az utcára kényszerülne.)
Válaszotokat előre is köszönöm!
Kimaradt:
már házasság után vásárolták a lakást, csak anyum írta alá. Mindketten belementek a lakás eladásába, a hitelt (4millió) pedig abból vonják le. A lakást 22m-ért hirdetik az ingatlanosok.
válasza:A fater teljesen el van rugaszkodva a valóságtól, erre mondják, hogy elitta már az eszét.
Semmi sem igaz abból, amit állít!
válasza:Apukád tényleg elitta az eszét... :)
Egy végrehajtás pedig úgy működik, hogy egy bank nem árverezhet semmit.
Árverezést csak végrehajtó végezhet. Ahhoz pedig a banknak 1-2 kört meg kell tennie. Egy ingatlan azzal kerül végrehajtás alá, hogy bejegyzik a földhivatali nyilvántartásba a végrehajtási jogot. Erről mindenki értesül, akinek valamilyen köze van az ingatlanhoz. Majd becsértéket közöl a végrehajtó az adósokkal és azokkal, akiknek valamilyen más joga van az ingatlanon (jelzálog, özvegyi jog, haszonélvezeti stb.). A jelzálogjoggal rendelkezőknek felajánlja, hogy bekapcsolódhatnak a végrehajtási eljárásba, ha akarnak.
Ha nem akarnak, akkor folyik tovább az eljárás, ha akarnak, akkor bíróságra kerül az ügy. A bíróság dönti el, hogy a bekapcsolódást engedélyezi-e. Amíg ezt nem dönti el, addig "szünetel" az ingatlan végrehajtása.
Ha elutasítja, vagy engedélyezi a bekapcsolódást, akkor jogerőre emelkedést követően folytatódik az eljárás. A kötelező várakozási időt követően pedig elindul az árverezés folyamata, amely árverési hirdetmény közzétételével indul. Ezt megkapják az érintettek, valamint az önkormányzatnál kifüggesztik, és a tulajdoni lapra bejegyzik.
Majd elindul az árverés, amikor az érdeklődök licitálnak az ingatlanra.
Mint látod, ez egy hosszabb folyamat, és nem a bank végzi. :)
válasza:A felezésről pedig annyit, hogy ha értékesítésre kerül az ingatlan, az Anyukád bevétele lesz (mivel az Ő nevén van), nem pedig Apukádé.
Osztozkodásról akkor lehetne szó, ha válnának, mert ilyen esetben a házasság alatt szerzett vagyon "közösnek" minősül még akkor is, ha csak egyik nevére lett írva. Ha ezzel valaki nem ért egyet, akkor a válási herce-hurca ideje alatt a bíróságtól kérheti annak megítélését, és majd a bíróság eldönti, hogy kinek ítéli azt a bizonyos dolgot.
Válnak. A legnagyobb örömömre.:) De ha anyum nevén van a lakás és sikerül eladni, abból levonják a hitelt meg mindent, tegyükfel marad kb 17millió. Akkor ezt anyum kapja meg, és ha válnak a felét faternak kell adja? (Ami nem baj, mármint a felezés. Csak nem akarom, hogy kisemmizze.)
Rendesen azt gondolja, hogy mivel ő szerezte meg rá gyakorlatilag a pénzt, ezért csak az övé. Az, hogy anyum anno 3 pici gyerekkel rohangált az akkori lakás és ház között amikor építkeztünk, tömegközlekedve, otthon megfőzve és azt kihordva a munkásoknak, meg hogy egyáltalán felnevelt minket, semmit sem számít neki. A megépült házat eladták és abból vették a mostani lakást. Közben anyum dolgozott amint elértük a 3 éves kort... sosem támaszkodott/élősködött apun, tehát ilyenről sem volt szó.
Tényleg az a legnagyobb aggodalmam, hogy anyu ittmarad semmi nélkül. Még szeretne új életet kezdeni de ahhoz nyilván kellene a pénz a lakásból. Neki jó az albérlet, van rendes fizetése is, most is ki tudná valahogy fizetni, csak sokkal könnyebb (és kevésbé szűkös) lenne, ha lenne mögötte valami fix megtakarítás, ha baj van.
Mellékes sztori: rengetegszer volt(unk) a rendőrségen, mert folyton el kellett vitetni olyan aggresszív lett, vagy a szomszédok hívták rá, mert csak az üvöltözést hallották. Rengetegszer kellett vele kórházba rohangálni, vagy betört a feje vagy a karja tört el, a válla ment ki, a vastagbele szakadt ki...Tartották bent 72 óráig, volt eltiltás a lakástól 1 hónapig, járkáltak bíróságra, de mindig mindent vissza kellett vonni, hogy maradhassunk. Ezeket figyelembe veszi a bíróság, hogy ennyi mindennel volt itt-ott, vagy nem nagyon nézik?
válasza:Nos erre kell egy jó válóperes ügyvéd.
A házasság előtt meglévő vagyon, az minden fél saját vagyona.
A házasság alatt megszerzett vagyon "közös" vagyonnak minősül még akkor is, ha csak az egyik fél nevére került. Ez alól kivétel, ha valaki örökölte, ajándékba kapta, vagy a személyéhez kötődő "kártérítés, sérelemdíj" gyanánt került a birtokába.
A közös vagyon megosztását - ha a felek nem tudnak megegyezni - a bíróság végzi.
Az Anyukád háztartási munkáját is "forintosítják", tehát az is értéket képvisel a közös életük során, nem csak az, amit jövedelemként megkerestek, vagy vagyonként felhalmoztak. Így vizsgálja a bíróság, hogy ki mennyit tett bele a közösbe.
Anyukád nevén van a lakás, de Apukád is hozzájárult annak megszerzéséhez, tehát - valószínűleg - közös vagyonként fogják vizsgálni.
Ezt bízd a bíróságra!
Kérdező: amit írsz, az egy elég népszerű tévedés, de attól még téves. 5 év együttélés után sem "feleződik" a ház ára, ha az korábban édesanyád különvagyona volt.
Hogy mi számít különvagyonnak, az attól függ pl., hogy megvolt-e már a házasság előtt (esetleg egy másik különvagyoni tárgy eladásából vásárolták).
Ezt az egészet csak egy vagyonjogi eljárás bogozhatja ki (akár egyezséggel is), az 5 éves együttélés önmagában semmmi esetre sem ad erre alapot, az 5 év önmagában nem szolgál alapul a közös vagyonra.
A vagyonjogi kérdés azonban nem oldja meg az ún. lakáshasználati kérdést (a kettő egymástól majdhogynem független mindaddig, amíg a vagyont meg nem osztják), így a kérdésedre ilyen nagy általánosságban és az információk hiányában nem is lehet felelni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!