Legjobb devizahiteles ugyved szerintetek? Es elerheto aron is legyen meg odategye magat rendesen es nyert mar pereket?

Jelenleg úgy tűnik, hogy azok vannak jobb alkupozícióban, akik már huzamosabb ideje nem tudnak fizetni. Igaz a mondás, azt a lovat ütik amelyik húz.

Sajnos a bíróságok, és főként a Dr. Wellmann György vezetése alatt álló Kúria Polgári Kollégium igencsak eltávolodott a jogállami keretektől. Figyelmen kívül hagyja, hogy a kölcsönszerződések fogyasztóvédelmi szabályokat sértenek, nyilatkozataiból sugárzik, hogy a devizahiteles ügyeket nem tudja pártatlanul megítélni. A jogegységi határozatokba bele csempésznek olyan gondolatokat, amelyek a bankok érdekében áll. Álláspontjukat a bankok lobbiszervezetével - a Magyar Bankszövetség egyesülettel - egyeztetik, miközben az adósok érdekeit képviselő civileket kirekesztik.

Például:

A 1/2016 PJE határozatba azt találták írni, hogy

" a DH1 és DH2 tv. ismertetett rendelkezései alapján megállapítható, hogy a jogalkotó – utólag – kiküszöbölte és orvosolta a folyósított kölcsön, illetve a meghatározott törlesztő részletek összegében jelentkező tisztességtelen különnemű devizaárfolyamokat és a tisztességtelen egyoldalú kamat-, költség- és díjemelést lehetővé tevő, egyedileg meg nem tárgyalt, illetve általános szerződési feltételeket ezzel a jogalkotó nem csak a múltra, hanem a jövőre nézve, a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekre is irányadóan rendezte az alkalmazandó deviza átszámítási árfolyamot, valamint a kamatok, a költségek és a díjak mértékét.

Mivel pedig ezek meghatározása törvényen alapul, e feltételek szükségképpen tisztességes általános, illetve egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételt jelentenek, és szerződéses tartalmat eredményeznek [Ptk. 209. § (6) bekezdés], továbbá jogszabályba ütközőnek sem minősülhetnek”.

E jogegységi határozat kiváló példa annak bemutatására, hogy a Kúria alaposan átértelmezi a jogalkotó szándékát - a bankok előnyére -.

Fontos ugyanis kihangsúlyozni, hogy az egyoldalú kamatemelés az más, mint a kamat.

Már korábban a 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény is elhatárolta egymástól a kamatot és az egyoldalú kamatemelést. „A változó kamatozású kölcsönszerződések esetében a felek alkalmazhatják azt a megoldást, hogy a kamatszintet egy meghatározott, változó viszonyítási alaphoz, referencia kamatlábhoz (pl.: a BUBOR, EURIBOR, állampapír átlaghozama, a jegybanki alapkamat stb.) kötik. A megállapodás alapján a kamatszint – a szerződésben rögzített algoritmus, képlet alkalmazásával – automatikusan követi a viszonyítási referencia-kamat változását. A kamatszint módosulása a meghatározott referencia kamat változásával együtt, automatikusan megy végbe, vagyis ebben az esetben a pénzintézet részéről nem az egyoldalú jogosultság gyakorlása eredményeként változik a kamat.”

A szerződésnek külön pontjai rendelkeznek a kamatról, és az egyoldalú kamatváltozásról.

A jogalkotó szándéka csupán az egyoldalú kamatemelés elhagyása volt, de a kamat meghatározatlanságából adódó szerződési hibát nem állt szándékában orvosolni, tehát a Kúria tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a jogalkotó a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésekkel kapcsolatos perekre is irányadóan rendezte volna az alkalmazandó deviza átszámítási árfolyamot, valamint a kamatok, a költségek és a díjak mértékét.

A Kúriának e tévedésével az a probléma, hogy a jogegységi határozat jogértelmezése minden bíróságra nézve kötelező. Átvitt értelemben ezt úgy kell elképzelni, mint Hitler parancsát a zsidók deportálására - valamilyen tévedés folytán -, mely parancsot a rendszer hűséges katonái végrehajtottak. A devizahiteleseknél egy ilyen Dr. Wellmann György által levezényelt tévedésnek az lett az eredménye, hogy sok hitel károsult nem tudta orvosolni jogos érdeksérelmét bírósági úton. Sok hitel-károsultnak a perét így tévedésből egyszerűen elutasították. Őket talán a Magyar állam fogja majd kárpótolni az államigazgatásban okozott károk miatt valamikor, ha addig nem válnak hajléktalanokká és nem fagynak meg az utcán.

A napokban 2016. november 28. napján újra összeült a Kúria és próbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, egy újabb iránymutatással. Ennek összefoglaló gondolata szerint "Hangsúlyozni kell, hogy a jogegységi határozat indokolása – figyelemmel az idézett mondatot megelőzően írtakra is – azt rögzíti, hogy a különnemű árfolyamok alkalmazását előíró, illetve az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelésre vonatkozó szerződéses rendelkezések tisztességtelenségének megállapítása, illetve elbírálása, az ezek tisztességtelenségéből eredő sérelmek rendezése a Dh1.tv. és a Dh2. tv. rendelkezései folytán megtörtént, így ezek – és kizárólag csak ezek – a kérdések további jogvita tárgyát nem képezhetik.

Az átszámítási árfolyam jogszabályi meghatározása [Dh1.tv. 3. § (2)-(3) bekezdés] és az egyoldalú kamat-költség- és díjemelés figyelmen kívül hagyásának előírása [Dh2.tv. 4. § (1) bekezdés] pedig nem jelenti azt, hogy akár a kirovó pénznem meghatározása, akár az egyes, egyoldalú emelés nélkül figyelembe vett kamat-, költség- és díjtételek kikötése tekintetében olyan jogszabályban meghatározott kötelező tartalomról lenne szó, amelynek érvényessége ez okból nem vitatható [v. ö. Ptk. 209. § (6) bekezdés]."

Amíg ennyire ingatag a legfelsőbb bírói fórum, addig a legjobb ügyvéddel is orosz rulett a jogérvényesítésnek ez a módja.

Ezeknek az ügyvédeknek inkább csak a sajtójuk volt jó, amíg az volt kiadva a médiának, hogy a bankokat kell izélgetni. A kormányzat és a bankszektor megállapodtak, a bíróság tisztázta a kereteket, a hitelek döntő részét forintosították - max. egy jó adag ügyvédi költsgéet generálsz magadnak.

Egyébként: jó ügyvéd és elérhető ár általában két egymástól távoli fogalom.

Én nem hibáztatom a devizahiteles ügyvédeket.

A kölcsönfelvételkor hatályos Hpt. 213. § szerint, ha egy ... fogyasztói kölcsönszerződésben a kötelező tartalmi elemek nincsenek egyértelműen meghatározva, akkor az a szerződés teljes egészében semmis. Ezen nincs mit félreérteni.

Ehhez képest Dr. Wellmann György a Kúria Polgári Kollégiumának vezetője kicsit semmis szerződésről, és részlegesen semmis szerződésről beszél.

A magyar bírák homlokegyenes szembe mennek az Európai Unió fogyasztóvédelmi jogelveivel amikor semmis fogyasztói szerződéseket bírósági segédlettel kiegészítenek, és ha kell akkor a THM-et, a kamatot, vagy a kölcsön összegét beleírják, hogy a bankok érdekei biztosítva legyenek.

Nemrég olvastam egy Szlovák ítéletet. Ott nincs pardon, az ilyen szerződést költség és kamatmentesnek tekintik.

Magyarországon például a BH 1998.443 percedens ítélet lehetne.